Századok – 1899

Történeti irodalom - Szádeczky Lajos: Székely Oklevéltár. VII. köt. Ism. Kelemen Lajos 362

362 TÖRTÉNETI IRODALOM. Az egész munka a régi emlékek és írók alapos tanulmányozásának eredménye. De mivel csakis a régibb írók nézeteinek alapján indul el, az újabb irodalmat pedig számba nem veszi, továbbá mivel csakis az emlékeket tanulmányozta, de nem egyúttal azoknak korát s a kornak politikai, társadalmi és gazdasági viszonyait is, — nem képes a kérdés tárgyalását helyes irányban megindítani, s ez az oka annak, hogy az adatokat nem kellő jelentőségük szerint mérlegeli, hogy azok tartalmát több helyütt félreérti, hogy a különböző idők termékeit egy és ugyanazon szempontból fogja fel és nem képes előbbre vinni a kérdést mint felhasznált elődei. Reméljük azonban, hogy szerző jelen bírálatunk tárgyilagosságát nem vonva kétségbe, rendszerét megváltoztatja s a jövőben sikerültebb dolgozatokkal fogja meglepni a magyar jogtörténeti irodalom iránt érdeklődő közönséget. FERDINANDY GEJZA. Székely Oklevéltár. Szerk. Szádeczky Lajos. ΥΠ. köt. 1696 —1750. Csik vármegye költségén kiadta a Székely történelmi pályadíj-alap felügyelő bizottsága. Kolozsvár, 1898. 8-r. VIII, 459 1. Nemrég mult egy éve, hogy a Székely Oklevéltár Vl-ik és »egyelőre utolsó« kötetét ismertettük.1

) Valóban csak egyelőre volt utolsó, mert most Csik megye áldozatkészségéből a VII-ik követi. Magától érthető, hogy az oklevelek nagy része Csik-székre vonatkozik s jórészben annak levéltárából is került ki; de vannak Udvarhely megye levéltárából, a Székely Nemzeti Muzeumból, néhány magángyűjteményből és levelesládából származó közlemények, sőt van kettő vagy három a bécsi közös pénzügyminisztérium levéltárából való is. A kötet 1696-tól 1750-ig (1358—1641 sz. a.) mintegy 300 oklevelet foglal magában. Néhol azonban a főkormányszéki rendeletek közös neve alá három-négy, sőt több kivonat is kerül, úgy hogy ezekkel együtt az összes közlemények száma 400-ra mehet. A könyvet a szerkesztő előszava nyitja meg, az okievek pedig guiernialis rendeletekkel kezdődnek, melyeknek a katonaság és a nyomorúság a legkiemelkedőbb tárgya. Az elsőben Csik-szék főtiszteinek, mint a katonai téli szállások felügyelőinek adnak 11 pontban utasítást 1696. szept. 28-án. Bizonyos emberiességi-e, de egyországgyüléseink magyarsága« czímű munkáját, valamint erről szóló bírálatomat. Századok, 1899. 61. 1. ') Századok, 1897. 825 és köv. 11.