Századok – 1899
Történeti irodalom - Lévay József: Emléklapok Vajai báró Vay Miklós életéből. Ism. Váczy János 264
• TÖRTÉNETI IRODALOM. 280 hatással volt az a körülmény, hogy az akkori divatos tanulmányok mellett természettudományi s mezőgazdasági előadásokat is hallgatott s így a többoldalú képzettség annál jobban elősegítette pályáján. Az 1825 évben, már mint főrendi tag, részt vesz az országgyűlésen s csakhamar ott talál juk őt Zemplén vármegye alispáni székében liusznötéves korában. Itt közmegelégedésre igazgatta a megyét, s aligha fordult elő oly jelenet alatta, mint a milyenről a komáromi gyűlést illetőleg tudósítja őt Balásházy Tamás. Tudjuk, hogy efféle zajos választások nem csak Komárom megyében fordultak elő, az asztalokat és székeket máshol is nem egyszer összetörték, de már a főispánt nem igen kergették ki az ülésteremből s a megválasztott szolgabíró attiláját sem igen szabták ketté az alatt, míg hívei fölemelték. Az 1831-iki cholera idején számos jelét adta tapintatosságának mint kormánybiztos és mint Borsod megyei administrator, a ki a pseudo-patriotákkal bátran szembeszállt, mivel ő a mérsékelt haladás híve volt. Később az 1846-iki galicziai lázadás alkalmával mint teljhatalmú kir. biztos működött Felső-Magyarországon s a rendelkezésére bocsátott pénzből nagy körültekintéssel gazdálkodott a nyomor enyhítésére. Apponyi György a legnagyobb dicsérettel biztosítja őt a király megelégedéséről. S midőn az utolsó rendi országgyűlésre a pártok egyenkint szervezkedtek : a conserva ti ν párt fő támasza Vay Miklós báró volt, a kinek férfias magatartása s hazaü erényei a szabadelvűek táborában is elismertettek. A helytartótanácsban ő küzdött a reformok mellett s a kormány meg is igérte azok létesítését. Ámde az ellenzék rohamos haladása és a pesti kicsapongok gondolkozóba ejtették a conservati veket, kiknek helyzete annál szorultabb Ion, mert a bölcs vezér, a nádor, ekkor már utolsó napjait élte. »Széchenyi — írja Apponyi György Vayhoz — hasonlókép arra kér erősen, hogy el ne hamarkodjunk semmit s ne okozzunk nagyobb szigorúság által olyas reactiót az országban, mely a közelgő országgyűlést elronthatná.« A kormánypárt egyik vezére lévén a híres utolsó rendi országgyűlésen, meggátolta Kossuthnak az administratori rendszer elleni javaslata tárgyalását s ezzel az alsó- és felsőház közötti viszály kitörését. Az unió végrehajtására Erdélybe küldetvén kir. biztosúl : a törvényes rend megszilárdításán fáradozott, de hiába. Az események föléje kerekedtek s a két ellentétes hatalom sodró árja ellen meg nem állhatott. Emlékirata, a melyben itteni működését részletesen összefoglalja, egyike a könyv legbecsesebb részeinek. Kitka tapintata eleinte itt is győzni látszott a
