Századok – 1899

Értekezések - FIÓK KÁROLY: Nulla dies sine linea. A Sabartoiasfaloi névről 9

NULLA DIBS SINE LINEA. II lyan ; egy hosszú név elszakított fele, a mely épen kereset alatt áll, előléptettetik, mint korona tanú ! Ilyen siralmas helyzetben adott uj lendületet a kérdésnek (lyonilay és mutatta meg, hogy Konstantinos nyelvezetében valósággal van népies elem; idéz három állítólag népnyelvű szót (άμα'ξιά, veQÓv, és a hírhedt βοννός!), azonkívül egy (értsd egyetlen egy) ο lyan szót (η τον népies forma ezen klasszikus alak helyett r,v —erat), melyen a népnyelvűség alaktani (mor­phologiai) elváltozásban jelentkezik, tehát olyan tüneményben, a milyet az da / αλοί szó is mutat, ha azt az ασφαλής mellék­név népnyelvű alakjául fogjuk fel. Ama első három szóban, minthogy alaktanilag érték és érdek nélküli szók, csak az újgörög szótárt gazdagító példák és egy részök még oda is rossz példa : az άοί/αλοί-ra nézve analógia utján semmi igazoló erő nincs. Van a negyedikben csak, az ?;rov-ban! II. Elértünk tehát oda, hogy csakugyan leltünk Konstantinos nyelvében egy szót, mely a klasszikus grammatikai formakép­zéstől eltérést mutat és így az da / αλοί- ban feltételezett nép­nyelvűségre, ha akarjuk, analog esetül, szolgálhat nekünk. Az az ujabban felmerülő kérdés, hogy ez a példa bir-é szóvá tett vitánk eldöntésében valami sulylyal, kényszerítő erővel? Nézzük meg, a mérleg mindkét serpenyőjében mi van? Egyikben ott látjuk 1. Konstantinos egész nyelvhasználatát, a maga követ­kezetes és szabatos, pontos klasszikus alaktanával. 2. Ott látjuk Konstantinosnak magának az «'ff / αλής melléknévnek használa­tára vonatkozó világos tanítását, az da αλείς és ασφαλέστατοι' alakokban, melyek műveiben előfordulnak és egybehangzóan beszélnek. A másik serpenyőben van az ήταν népnyelvű alak egy magában, árván; ha csak még mellé nem gondoljuk azt a kétségbeejtő nisust, hogy az doijalui. nevet mindenáron onnan akarjuk kimagyarázni, amiből kimagyarázni csakugyan nem lehet, mint arra még hátrább rámutatok. Az a körülmény, hogy az >;rov tulajdonnévként jő Kon­stantinosnál elő, (t. i. egy római vár, κάοτρον neve az volt, jam. erat, ennek görög nevét igy adja Konstantinos απάρτι >]τον), ez a körülmény, mondom, nagyon meggyöngíti, tán teljesen is lerontja azon értéket, melyet neki Konstantinos nyelvhasz­nálata megállapításánál elébb tulajdonítottunk. Tulajdonnevet ugyanis, ha az a nép ajkán élt, nem lehetett másként emlí­teni, csak ugy, amint közszájon élt. Ez az igazság természe­tesen az da ! αλοί-πι is illik, melyet Peez név nek, Gryomlay

Next

/
Thumbnails
Contents