Századok – 1899

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Szamosközy magyar históriás éneke az 1610-iki Kendy-féle összeesküvésről - I. közl. 211

212 szamosköz y magyar históriás éneke A históriás énekben az első átlapozásra valódi, történelmünkben nagyérdekű eseményeknek krónikaszerű leírását ismertem fel s — emlékezvén Szamosközynek hasonló tartalmú latin versére — e magyar históriás ének szerzőjéül is mindjárt Szamosközyre kellett gondolnom. De biztosan még sem tudhattam, hogy valóban Szamosközy írta-é ezt is, mert ennek a magyar históriás éneknek szerzője az Apor-könyvtárban lévő XVII. sz. verskötetből nem tűnik ki. Czime ez: »História Báthory Gáboré« s a végén ez áll : »Finis kuius Históriáé, per me Georgium Tatrosy scripta, anno 1618, incepta die 9. Junii, finita die 12. Junii.« Első pillantásra — a »scripta» alapján — azt hihetné az ember, hogy az itt magát megnevező Tatrosy György írta. Ámde a szövegből nyilvánvaló, hogy a históriás ének 1610 tavaszán, az elbeszélt eseményekkel egykorúan, nem pedig 1618-ban íratott. A záró szavakban előforduló »scripta« szó tehát csak leírást, nem megírást jelent. Annál kevésbbé jelenthet egyebet, mert ily hosszií (279 versszakos) költeményt 3 nap alatt (jún. 9—12.) csak leírni, de nem megírni lehetett. A kézirat tehát csak leírás, azaz másolat lehet, mely a vers szerzőjéről nem, csak a leíróról nyújt felvilágosítást.1

) A szerzőt illetőleg a kézirattól nem nyervén felvilágosítást, a belső tartalomhoz, a kor irodalomtörténetéhez és egyéb körülményekhez kell fordulnunk tájékoztatásért. Am hamar nyomra akadunk a fennebb jelzett irányban. Csak nem rég került elő ugyanis a berni városi könyvtárban őrzött Bongarsius-féle gyűjteményből egy hasonló latin históriás ének »Conspiratio Kendiana« cz. a. Szamosközy István, a történetíró sajátkezű javításaival2), a mi az ő szerzőségét erre nézve megállapítja. Összehasonlítva e latin vers szövegét a most talált históriás ének magyar szövegével : ezeknek teljes azonossága nyilván kitűnik. Ugyanazok a sorok, versszakok (kevés eltéréssel), ugyanaz a versmérték; úgy hogy egyik a másiknak ikertestvére, fordítása. íme a kezdő versszakok : *) A verskötetben még két, ismeretes költemény van : Az Apolloniusnak históriája, melynek szerzője irodalmunkban szintén ismeretlen (1591). A másik: História egy Argirus nevű királyfiról és egy tündér király szűzleányról. Nóta : Oly búval bánattal az Aeneas király. Ez utóbbinak sem említi szerzőjét (Gergei vagy Gyergyai Albertet) a leiró Tatrosy György. Ez utóbbi csonkán maradt fen a verskötetben. 3) Kiadta Szilágyi Sándor : Pótlék Szamosközy István tört. maradványaihoz. Mon. Hung. Hist. Script. XXX. k. 506. 1. és Pettkó Béla a Tört. Tár 1888. 754 1. — mindketten commentár nélkül.