Századok – 1899

Új könyvek - Szilágyi Farkas: Alsófehér vármegye 1848–49-ben 173

TÁECZA. 173 — FEJÉR VÁRMEGYE TÖRTÉÍÍETÉ-1>Ő1, melynek megírását Károly János székes-fejérvári kanonok vállalta magára, a második kötet is megjelent, az elsőhöz hasonló terjedelemben és kiállításban. Az első kötet a megye természetrajzi leírásának és őstörténelmének volt szentelve s általános áttekintést nyújtott a megye közművelődési állapotáról a múltban és jelenben ; e második kötet Székesfejérvár külső és belső történetét, valamint a megye kültörténetét foglalja magában s hozzá oklevéltár is járul. Az egész munka három kötetre van tervezve s a harmadik kötet az egyes községek történetét és a megyében élt vagy élő birtokos nemes családok sorozatát fogja tartalmazni. — ALSÓFEHÉR VÁRMEGYE közgyűlése 1891. deczember 8-án elhatározta, hogy megíratja s kiadja a vármegye monográfiáját. A tervezet kidolgozására bizottságot küldött ki s annak következő javaslatát fogadta el a mű beosztására nézve. A monografia négy főrészt foglal magában : u. m. 1. a vármegye földjének, természeti és éghajlati viszonyainak, néprajzi és népmozgalmi helyzetének leirását ; 2. a közművelődési viszonyok, közgazdaság és közigazgatás ismertetését ; 3. a városok és községek leírását, a történeti fejlődésükre vonatkozó adatok felhasználásával ; 4. a vármegye történetét. Az igy elfogadott tervezet szerint jelent meg 1896-ban az első kötet első része, mely a földrajzi és földtani viszonyok, a növény- és állatvilág s az éghajlati viszonyok ismertetésével foglalkozik. Most ismét egy újabb kötet, a III. kötet első része jelent meg, mely Szilágyi Farkas nagy-enyedi ref. lelkész tollából a vármegye 1848 — 49-iki történetét hozza. Óhajtjuk, hogy a még hátralevő részek is mennél előbb napvilágot lássanak, azonban csak helyeselnünk lehet, hogy a szerkesztő-bizottság az előttünk fekvő kötet kiadásával nem késett. Alsófehér vármegye a szabadságharczban nevezetes szerepet játszott, nevezetes és nagyhatású eseményeknek volt színhelye, mindamellett az ezekre vonatkozó történeti adatokat most látjuk először magyar szempontból összegyűjtve és feldolgozva ; e körülmény tehát különös fontosságot is ad a derék munkának azokkal a képtelenségekkel szemben, melyeket oláh és osztrák részről ellenünk eddig összehordtak. Szerencsésnek mondhatjuk az író megválasztását is, ki nemcsak foglalkozott már a tárgygyal »Nagy-Enyed pusztulása 1849-ben« czimű korrajzában, hanem mint az akkori szomorú események szemtanuja, bizonyára nem egy érdekes adatot mentett meg a történelem számára feljegyzéseiben vagy emlékezetében. — KOSSUTH AND GÖRGEI. Ε czím alatt néhány hét előtt egy angol füzet jelent meg Hertfordbaw- dr. Duka Tivadar tollából, melyben a szerző Grörgeit az árulás vádja alól igyekszik tisztázni. Duka Tivadar, ki a szabadságharcz alatt maga is mint honvéd-