Századok – 1899

Új könyvek - Riezler; Sigmund: Geschichte Baierns. IV. köt. 174

174 TÁRCZA. kapitány szolgált Görgei Arthur táborkarában, sajnálatunkra nem saját megfigyelései nyomán ír, hanem inkább — mint ezt a czimlapon jelzi is -— dr. Büsbach Péternek tavaly megjelent művét (Egy viharos emberöltő) ismerteti. A mintegy 100 nyolczadrét lapra terjedő dolgozat tulajdonképen az angol essay módjára készült és szerzője a már emiitett munkán kivűl még tizenhárom más művet is fölhasznált hozzá. -— BAJORORSZÁG TÖRTÉNETE. Riezler Zsigmondnak »Geschichte Baierns« czimű munkájából immár a negyedik kötet is megjelent. mely majdnem az egész XVI. század történetét felöleli. Hazánkat is érinti több izben, de új dolgokat ez irányban nem közöl. VEGYES KÖZLÉSEK. — A M. TUD. AKADÉMIA második osztályának január-hó 9-én tartott ülésében Ováry Lipót lev. tag a Hágában mult év September havában összeült első nemzetközi történelmi és diplomatiai congressusról tett jelentést. Kiemelvén ezen immár rendszeresen egybegyűlendő congressusoknak a történelmi kutatásokra várható hathatós befolyását, ismertette s az Akadémia különös figyelmébe ajánlotta a hágai congressusnak már több európai és amerikai kormány által elfogadott azon javaslatát, mely szerint egyes fontosabb korszakok vagy események kellő megvilágítása czéljából a külügyminisztériumok és állami levéltárak közreműködésével nemzetközi oklevélgyűjtemények kiadása terveztetik. A congressus az állami kiküldöttek közül többeket meg is bízott, hogy kormányaiknál a javaslat érdekében lépéseket tegyenek. A congressuson tartott nagyszámú előadások közül Ováry néhányat részletesen ismertetett ; nevezetesen az orosz és franczia külügyminisztériumok nagybecsű kiadványairól Simson, illetőleg Le Glay rendkívül érdekes előadásait, melyeknek kapcsán azután ó maga is rögtönzött egy előadást a magyar oklevélgyűjteményekről, főleg a M. T. Akadémia s a M. Tört. Társulat kiadványairól szólván. A congressusi osztály-ülések előadásai közül kiemelte különösen a Lánczy Gyuláét, ki a Hunyadiak nagy politikai szerepléséről értekezett ; ') továbbá Vesnitch belgrádi tanárnak Obrenovics Mihály balkánszövetségi tervéről tartott s minket közelebbről érdeklő előadását. Mihály fejedelemnek ugyanis az volt a kedvencz eszméje, hogy Szerbiából egy délszláv Piemontot alkos') Lánczy Gyula tagtársunk szives igéretét bírjuk, hogy a hágai congressusról társulatunk egyik közelebbi ülésén ő is jelentést fog tenni.