Századok – 1899

Történeti irodalom - Marczali Henrik: Nagy képes világtörténet. I. köt. Ism. Galgóczy János 145

-TÖRTÉNETI IRODALOM. 153 niil Kilikia partjain elpusztult s most már a fiát, Szandaksatrát tették vezérükül a gimirriek. Ehhez képest Lygdamis-Dygdamist nem a kimmereknek szerző által Kr. e. 678-ra tett első megjelenése ntán 50 évvel (tehát Kr. e. 628 körül), hanem sokkal korábban űzhették el Ephesos alól, miután Tugdainani 64(5-ban már nem élt. (u. o.) »Ha hihetünk Herodotnak, a skythák, a kik a kimmeriakat kiűzték, ellenségeik üldözése közben a Kaukazustól keletre kerültek. Ha ezt Herodotnak elhihetjük, akkor nem fogadhatjuk el szerzőnek az előző lapon tett azt az alajtását, hogy a kimmeriek ». . . átkelvén a Dunán és a Balkanon . . . Ázsiába költöztek. Gyorsan terjedtek el Mysiában, Troasban, Bithyniában, Paphlagoniában . . Ebben az esetben hogyan üldözhették volna őket a skythák mégis a Kaukáztól kelet felé? (u. o.) »Gimirrainak« Babylonban senkit nem hívtak ; az asszíroknál pedig más volt a gimirrai, más a szálú = száka nép. (448. 1.) A II. Assurakhiddinröl szóló mese, a mely Asarhaddon egyik fölirásának meg nem értéséből származott, már rég el van vetve. Ellenben nagyobb idő óta ismeretes Szin-sar-isknn asszír király ; csupán az vitás még róla, hogy követte-e avagy mégelőzte Asurbanipal fiát Asuritil-ilani-ukint, a ki saját fölirása szerint — ugy látszik —- még kiskorú volt apja halála idején. (449. 1.) Ninive elpusztulásának idejéül a Kr. e. 600 év szóba se jöhet. Jojakim negyedik évéből (Kr. e. 605/4.) származó jóslatában Jeremiás (XXY. 19—26.) az Egyptomtól Mediáig és Elamig fekvő birodalmakat elősorolván, Asszíriát már nem említi. (453. 1.) »A régiek sokat vitatkoztak azon, ki találta föl a pénzt ? A legműveltebb népek, az egyiptomiak, az asszírok . . . csak cserekereskedést folytattak.« Ezt az egyiptomiaknál concedálom, de az asszíroknál tagadom. Mint különösen a Teli Sifrből kikerült temérdek magánszerződés bizonyítja, a babyloniaknak már az uri II. dynasztia idején, a Kr. e. XXV. évszázadban volt pénzük (kaspu), a mely biltura, minára és siklura volt fölosztva. A Pennsylvanián Expedition talált is Nifferben egy ép ebből a korszakból való pénzdarabot, a melynek fölirása Hilprecht angol fordításában: »10 shekels gold standard of merchants«. (456. 1.) »Urdamani utóda Tanuatamon . . Mint már a 413. laphoz megjegyeztem : nem Or-, hanem Tandamani olvasandó és ez maga Tanut-Ammon. (459. 1.) »Sőt még Keleten is, a görögöktől alapított Kyréne ...» Hiszen Egyptomtól — a melyről folyik a beszéd — Kyréne nyugatra esett. (464. 1.) Józsiás és Nikó csatája Magicldónál. Herodot azonban (II. 159.) MagdolosnéA, tehát a szentirásbeli MigdolnáA mondja a csata megtörténtét s hozzáteszi egyben, hogy a győzelmes csata után Xikó elfoglalta Kadytis várost. És ez a valószínűbb versio. Mert hogy Megiddohoz jusson, Nechonak már át kellett volna vonulnia Judeán és Szamarián s nem látható be, hogy a hős Jó/siás miért nem még a saját országa határánál állta útját ? Aztán Szamaria és Megiddó vidéke kétségtelenül asszir vagy babyloni provincia volt még folyvást, miután a Szentírásban sincs sehol nyoma, hogy akár Józsiás, akár valamelyik előde visszaszerezte volna. Ε szerint Józsiásnak is idegen tartományon kellett volna előbb átvonulnia, hogy Megiddónál Nechóval megütközzék. Ellenben Migdal Júdeának Egyiptom felé határvárosa levén, sokkal észszerűbb az a föltevés, hogy a betörni készülő ellenséget Józsiás mindjárt ott akarta föltartóztatni. (478. 1.) »Kyaxares fia Istuvégu, kit a görögök Astyagesnek neveznek . . .« Herodot méd királyai közül egyedül az Astyages-Istuvigu neve fordul elő az ékirásokban, mert az a Kastaritu, a kit Kyaxaressel akarnának azonosítani, Kar-Kassi város fejedelme volt csak s Asarhaddon