Századok – 1899

Történeti irodalom - Marczali Henrik: Nagy képes világtörténet. I. köt. Ism. Galgóczy János 145

-TÖRTÉNETI IRODALOM. 168 idejében Kr. e. 675 táján, tehát jó 60—75 évvel a Kyaxaresnek tulaj­donított cselekmények előtt élt. De Istuvigu sem volt méd, mert azt a népet, a melyet med-nek szokás tartani, az ékirások kizárólag madai-nak nevezik, ellenben Istuvigut az umman manda nép királyának mondják. (481. 1.) Λζ Ansanról mondottak nem találnak s a perzsa birodalmat a khaldeaiak sohasem nevezték Ansannak. Mint Numma vagy llama »a felföld« egy részét, Kr. e. több mint 3000 évvel már Gudia emlegeti Ansant s neve később is előfordul több izben. A szó értelme, Oppert meghatározása szerint »síkság«, talán »fönsik«, minélfogva kezdetben a sumír népnek is már látóhatárában eső Pusti Kuh lankáit értették alatta kétségtelenül. Szankherib korában Parsuával, Pasiruval, Illippel együtt azonban Ansan is szövetségese, tehát nem része Elamnak. Minthogy pedig a ma Pusti Kuli nevet viselő egész hegység ekkor már részint asszír, részint elami birtok volt : kétségtelen, hogy a Szankherib korabeli Ansan itt nem kereshető, hanem nevének valamely oly más vidékre kellett átvitetnie, mely vidék ama másik három államnak is szomszédságában volt. Ezek közül Illipről biztosan tudjuk, hogy Namar mellett, a mai Elwend Daghtól délre feküdt ; ugyané tájon kellett tehát lennie Ansannak is. Hogy egyébiránt a babyloniaknak nem volt róla valami nagy fogalmuk, tanúsítja azt Nabunaid abu-habbai fölirása, a mely szerint Marduk azzal vigasztalgatta a babyloni királyt, hogy »Istuvigunak, az umman­mandák királyának nagysokaságu seregét Ansan fejedelme Kuras, az ő jelentéktelen hűbérese, a maga csekély hadával szétszórta, őt magát elfogta s bilincsekben vitte a maga országába.« S Nabunáidnak ez az értesítése közelebb visz bennünket Ansan fekvésének is a meghatározásá­hoz. Azt tanuljuk meg ebből a fölirásból ugyanis, hogy kezdetben Kyros csupán Ansan kis fejedelme volt. De az ő saját fölirása szerint ugyanazok voltak apja és nagyapja is, minélfogva Ansant az ő családi törzsbirtokuknak kell tekintenünk. Minthogy pedig Kyros sírja Siraz környékén, Medzsed-Murgabban van, jogos az a következtetés, hogy ugyanez a vidék volt az, hol Ansan feküdt. (494. 1.) Gobrias nem 538-ban vagy 537-ben, hanem, mint a szerző által is idézett Pinches-féle Nabuna, id-Kyros-krónikának a Ptolemaeus­kanonnal való egybevetéséből kitűnik, Kr. e. 539. duzu 16-ikán (juliánns dátum szerint julius 15.) foglalta el Bábelt. Az ünnepélyes átvétel azonban csak 3'/a hó múlva arahszamna 3-ikán (október 28.) ment végbe, ezen a napon maga Kyros is bevonulván a városba, hol aztán nem a fiát Kambyzest, hanem a győztes hadvezért, Gubaru-Gobryást nevezte ki helytartóvá. Nabunaid is meghalt ugyan kétségtelenül, de nem »egy­nehány nap múlva«. Akkor a felesége halt el, kinek elhunyta fölötti fájdalmát adar hó 27-ikétől niszannu 3-ig terjedő gyászszal fejezte ki »egész Akkád«. A szerző által Babylon synonimjeként általában használt Klialdea névre is azt az észrevételt kell tennem, hogy a kaldu nevet a babyloniak nem is ismerték az előidőkben, hanem legelőször IX. Salmanasszarnál s itt sem Babylonnak, hanem csupán a Sat-el-Hai alatti egy részének neve­képen fordul elő. De nem folytatom tovább a már is bosszúra nyúlt birá­latot. Az eddigiekkel is igazoltnak liiszeni azt az állításomat, liogy - Egyiptomtól mindig eltekintve — nem volt szeren­csés választás, Elő-Azsia ókori történetének a megírásához Maspero könyvét venni alapúi. Más forrásmű használása, vagy a földolgozásnál az assyriologiának kissé nagyobb figyelembe

Next

/
Thumbnails
Contents