Századok – 1899

Történeti irodalom - Marczali Henrik: Nagy képes világtörténet. I. köt. Ism. Galgóczy János 145

-TÖRTÉNETI IRODALOM. 151 óta«. Dehogy nem történt. Sőt II. Salmanasszar még több háborút folytatott vele s több foglalást tett benne, mint Tiglatpilezer is és ugyan ó' volt az, a ki elpusztította Örményország akkori fővárosát Arzaskut. (364. 1.) Tiglatpilezer nem II., hanem III-ik. (365. 1.) Tiglatpilezer nem Kr. e. 745- vagy 744-ben, hanem csak 729-ben vette föl Sumír és Akkád királyának a czimét, ugyanakkor »ragadván meg« először »Bel-Marduk kezeit«, a mely szertartás Babylonban a koronázással volt azonos. (366. 1.) »Sőt még . . . Júdea királya Azarja is . . . csatlakoztak a szövetséghez«. .Tudea királya Azarja nem csatlakozott ; hanem az a Jaudi, a melynek királya Azrijau a pártütésnek épen feje volt, fönt az Amanus északi részén, a Kara-Szu forrásvidékén feküdt. 1875-ben ezt Maspero persze még nem tudhatta s a Jaudi és Azrijau név őt is ep ugy megtéveszthette, mint másokat. Később azonban a több mint tiz év óta közkézen forgó szendsirlii leletekből ő is tudomást vehetett volna róla. (u. o.) ». . . északkeletnek Bikni egészítette ki az élő sorompót, mely Ninivét az Iráni fensiktól elválasztotta«. Az ékírásokban Bikni a neve a Kaspitó alján levő Demawend hegységnek. (u. o.) Itt és több más helyen szerző folyvást Médiát és médekct emleget. Nincs kifogásom ellene; csupán meg kívánom jegyezni, hogy az ékirásokban ennek az országnak és népnek madai a neve. (369. 1.) »Kinzirut . . . trónra ültette Babylonban, mint Asszíria hűbéresét«. Dehogy ültette. Hanem mialatt a Földközi tenger mellékén Damaszkkal és szövetségeseivel vesződött, védenczének Nabonasszarnak a fiát Nabunadin-zirit bizonyos Nabu-sumu-ukin legyilkolván, maga ült Babylon trónjára. Ezt kergette el aztán ·—· még folyvást Tiglatpilezer távollétében — Ukinzir s ezek voltak azok a khaldeai események, melyek miatt — a mint az előző lapon szerző is említi — Tiglat.pilezernek haza kellett sietnie. Két évig tartó harcz után bár, de mégis legyőzte és elfogta Ukinzirt s ekkor foglalta el aztán ő maga Babylon trónját. (381. 1.) Tyrus öt éves ostroma Mem (IV.) Salmanasszar alatt, hanem az ő halála ntán jó 50 évvel, Asarhaddon utolsó éveiben kezdődött. — Amaz a fölfogás csak Josephus nyomán vált közkeletűvé, a ki Menander töredékeit félremagyarázta. (u. o.) Szamariát Sargon nem a Icalui (helyesen dur-ilui) csata után, hanem ezt előzőleg, mindjárt trónfoglalásának első szakában (ris sarruti) vette be. (388. 1.) A rapihui ütközetben Hanno pártján nem Sabaku, hanem Szibu »Musuri turtanja«, tehát nem faraoja, vett részt. Ez a Musuri pedig nem Egyiptom, hanem az a földség volt, a mely 50—60 év múlva Nabataea, illetve Nabaitai nevet viselt. (389. 1.) Nem Zikartu, hanem Zikirtu-Szagarita. (390. 1.) Nem Milukt, hanem Miluhha, s alatta nem a kanopusi Nilus-ág két partját értették. Neve előfordul már Gudia fölirásaiban is. (393. 1.) Szankherib nem babyloni, hanem amidi kormányzó volt, apja életeben. (394. 1.) Az altakui csatában nem az egyiptomiak, hanem Musuri fejedelmeinek és Miluhha királyának megszámlálhatatlan sokaságú seregei voltak a vesztesek. Itt megint Musuri = Nabataeának Egyiptommal azonosítása okozza a zavart. (403. 1.) »Babylon népe, tudva, hogy királya messze jár, a tengeren tul . . .« Szankherib nem járt a tengeren túl, hanem tábort ütött az Eufrat torkolatánál, Bab-Szalimetiben s ott várta be a hajóhad visszaérkeztél.