Századok – 1899

Értekezések - NÉMETHY LAJOS: Zsigmond király és a német lovagrend. 1399–1409 134

NÉMETHY LAJOS. Jungingeni Konrádot a nagymesteri magas állásban ti vére, Ulrilc követte.1

) Ez még élénkebben tartotta fenn az érintkezést Zsigmond magyar királyijai, sőt rajta volt. hogy a királynak kegyét magának lekösse. Ezt kiváló értékes ajándékokkal vélte elérhetni. Ekkor a lovagrendnek birtokában volt két remek bivalszarv, gyönyörű diszitményekkel, szobrocskákkal aranyozott ezüstből gazdagon megrakva. Eme szarvakat szánta a nagymester ajándék fejében a lovagias magyar királynak Zsigmondnak. Mielőtt azonban a szarvakat útnak indította volna, megbízta Werner ötvöst (goldsmete,) hogy azokat megtisztítsa és megaranyozza (zu vergolden und reyne zuzumachen), a miért 5 és fél márkát kapott 1408. feb. hó 5-én a kincstartótól. Hogy a diszitményekkel gazdagon megrakott szarvakon az utazás alatt kár ne történjék, mindegyikre külön tokot készítettek, melyek l1 2

márkába kerültek. Ekkor egyszersmind ajándék fejében küldött a rend Zsigmond királynak egy becses képet, mely fára volt festve (eyne tofel); ezt előbb Porfestőnek ki kellett javítania, a miért fél márka jutalmat kapott. LXHIm

florenorum Ungaricalium et II

e Ungaricalibus.) A zárjel közt levőt egy későbbi kéz adta hozzá, a mely a lap szélére még oda jegyezte : »Hoc tempore I. marca Prutenica i'uit tiorenos Ung.« Ez magyarázatot ád arra nézve is, liogy a Tresslerbncbban majd márkával majd magyar forinttal számítanak. A ladekopi plébános évkönyvében majd zálogbaadásról, majd eladásról tesz említést és mondja, bogy Zsigmond és a cseh király együttesen tették ezt. Majd pedig hozzáteszi, hogy az eladással styboritzi Stibor volt megbízva, a ki vételárban 63,000 forintot kapott a rendtől. Ez ügyet Bitschin Konrád így adja elő: A. d. 1402 dominus Sigismundus rex Ungarie et Wenceslaus rex Bohemie fratres Marchiam Novam dominis terrae Prussiae pro LXIII millibus florenorum loco pignoris tradiderunt. AVenczel király beleegyezését 1401. ang. hó 9-én Prágában adta az eladáshoz. Stiboritzi Stibort pedig Zsigmond Gáliczban 1402. jan. 20. kelt okmányával hatalmazta föl a nagymesterrel való tárgyalásra. 1402. júl. hó 25-dikén kötötte meg Stibor Marienburgban a szerződést. Ennek jóváhagyását Zsigmond Pozsonyban 1402. szept. hó 29-ikén irta alá. A Tresslerbuch szerint még 1409-ben is folyt a fizetés. A tliorni krónika a vételt 1408-ban mondja végleg megtörténtnek : »Eodem anno (1408.) domini nostri emerunt Marchiam Novam perpetuis temporibus possidendam a domino Sigismundo rege Hungarie.« Élihez a későbbi kéz hozzájegyezte : » Addita summa XLm Ungaricalium. Tota summa data pro Marchia Nova 103,000 flor. Ung.« 1409-ben még összesen 40,000 frtot fizetett a rend. Zsigmond nyugtáját 1409. jan. 27-én Budán állította ki. Neu Mark a rendnek összesen került 216,000 magy. forintjába. V. ö. Toppen Geogr. 96. Továbbá Voigt többször idézett müveit VI. 233. Az okmányok Baczkónál. Geschichte I'reussens II. 384, 398. Az évkönyvek : Scriptor. rer. Pruss. III. 262. ') Megválasztották 1407. ker. sz. János napján. Három évig kormányzott. Meghalt 1410. júl. hó 15-ikén a tannenbergi csatában. Verzeiehniss i. h. 395.