Századok – 1899

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - II. bef. közl. 115

BOCSKAY ISTVÁN FÖLKELÉSE. 127 herczegévé és Bécs kormányzójává tevén, ő maga Prágába ment.l

) Tehát Makszimilnínusz a békealkudozást újra kezdvén, olyan föltételek mellett kérte a béke megkötését, hogy a béke húsz évig tartson; a békekötés után két izben 100,000 gurust fizetnek; s a békekötés után három év múlva minden esztendőben mutattassék be a hódolat némi ajándékok kíséretében. De az Anatoli tartományában föllépett gonosz lázadóknak kiirtása és az oszmán birodalom terjeszkedését akadályozó iráni sahnak visszaszorítása végett szükséges volt a nagyvezír jelenléte; ennélfogva a békekötés nem jöhetett létre, hanem fegyverszünet mellett alkalmas időre halasztatott. (I. 263—264). Békekötés a németekkel. Moliammed pasa halála után a németekkel kötendő béke iigye Murád pasa vezírre bízatván, szerdári ranggal ama végvidékre küldetett. A saját környezetével indult ki s midőn Budára érkezett, a melléje rendelt sereg is oda gyülekezett hozzája. Ε közben a béke kapuján zörgető ellenségnek kedvező választ adván, veje Kázizáde Ali pasa buduni béglerbég, Hábil efendi buduni kádi, továbbá a buduni tisztviselők egyike, Naszreddin-záde Musztafa és Ali pasa ketkhudája Kádirn Ahmed pasa a Komoran és Isztrigun között eső Zsidva torkolatához mentek. A németek és magyarok bégjei s megbízottjai már előbb oda érkeztek. Bocskay is megadta engedélyét és beleegyezését. Amazok a túlsó részen, az iszlám hívei pedig az isztriguni oldalon szálltak meg s az említett év Bedseb havának elsején2) a két fél csónakokra ülve a Duna hátán beszélte meg a békekötés dolgát. Mind a két részről történő hosszas szóváltás és vitatkozás után egy bizonyos módon megállapították a békekötést. De az előbb. BocsJcayval és Mohammed pasával megbeszélt békekötés olyan tartalmú volt, hogy az eyész magyar nemzet Bocskay kormányzása alatt lesz; s az olyan várak, melyekben egyszer khutbe mondatott — mint Filek. Janik és mások — mind visszaadatnak. Ilyen értelemben történt volt a megállapodás és akkor fegyverszünet köttetett. De Mohammed pasa halála után Bocskay ezt nem esz') Azon, hogy a török író itt ennyire összezavarja az eseményeket és a személyeket, nem igen csodálkozhatunk, ha eszünkbe jut, hogy a mi keresztyén íróink még kevésbé ismerik a török, illetve mohammedán viszonyokat s még több badarságot mondanak el a török ügyek tárgyalása közben. a) T. i. a hidsre 1015. évében, melynek megfelel az lf>06. év november 2-ika.