Századok – 1899

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - II. bef. közl. 115

THŰRY JÓZSEF. Murád pasa vez írnék magyarországi szerdát·rá Tevése a megboldogult helyett és ennek békekötése az 1015. évben. Szerdárrá Magyarországba Murád pasát nevezte ki a maga helyére a megboldogult s ΰ még életben és egészségben volt, mikor Murád pasa csupán a maga környezetével kiindult az edrenei kapun és Halkalinál felütötte sátorát. Midőn a melléje rendelt győzelmes sereggel Budunra érkezett : veje, Kázizáde Ali pasa budai béglerbég, Hábil efendi budai kádi, továbbá a buduni Naszreddin-záde Musztafa efendi és az említett Ali pasának ketkhudája, Kádim Ahmed,1) Komoran és Isztrigun között a Zsitva2

) torkolatánál összejöttek találkozóra a németek és magyarok főuraival s ott a békekötés ügyét tárgyalták. Bocskay királnak beleegyezését is megnyerték és olyan módon állapították meg a békét, hogy a most újólag kötött békének 8) az ottan kötött béke a kezdete. Habár Bocskay is egyetértett a békekötésben, de ö nem ilyen föltételek mellett kötött békébe adta beleegyezését. Az ö terve az volt, hogy az egész magyar nemzetet kormányzása alatt egyesítse és az olyan várak, melyekben egyszer khutbe mondatott a paclisahért — pl. Janik,4

) vagy Filek és mások — adassanak vissza az iszlám népének s eme föltételek nélkül ne köttessék meg a béke. A megboldogulttal ilyen értelemben állapodtak volt meg és erre erősen kötelezték volt egymást. De a boldogultnak haláléival az υ terve is dugába dölt. Ε miatt való bánatában és szomorúságában két hónapig sem élt a békekötés után, hanem meghalt. Azt mondják, hogy a németek — nagy igéreteli árán — megmérgeztették és ez volt halálának oka. Isten tudja! igaznak kell lenni (II. 323—324).6) b) Hádsi K h alfa. Az erdeli főurak közül való Bocskay Istvánnak fölkelése. A keresztyén népek közé tartozó német nemzet — mely a Messiás híveinek egyik csoportja s mely ellenségeinek soka') Ez a két utóbbi név Hammernél helytelenül igy olvasható : Nassreddin Mustafasade efendi és Kadim Adam (IY. köt. 393.), Látnivaló, hogy még a személynevek dolgában sem lehet megbízni Hammerben. *) Pecsevi szövegében sajtóhibából Zitun olvasható. 3) T. i. a szönyi béke megújítása 1642 márcz. 19-én. ') Azaz Győr. 5) Tehát a törökök is meg voltak győződve arról, hogy Bocskay István nem természetes halállal mult ki, hanem a császári kormány tétette .el láb alól. Bákóczy Zsigmond is 1607 febr. havában, Gyula-Fejérváron kelt levelében igy nyilatkozik : »szegény Bocskay István az gonosz emberek miatt meghalván« (Török-magyarkori Államokmánytár I. 65.).