Századok – 1899
Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - II. bef. közl. 115
120 THÜR Y JÓZSEF. Minden gondolkozó, okos ember előtt egészen világos és bizonyos dolog, hogy a boldogult Szulejmán szultán gázi nyomdokainak követése eredményezte azt, hogy a nevezett Bocskaynak egy esztendő alatt meghódoltak és ez okból sikerült az iszlám hadseregének ennyi diadal és győzelem ebben az áldott esztendőben. Mióta a magyarországi hadjáratok elkezdődtek, ez a tizenharmadik hadjárat volt, de ehhez egyik sem hasonlítható.1) A tatár khán számtalan tatár sereggel háromszornégyszer, a mirzák pedig minden évben bennmaradtak e végvidék őrizetére ; de a hitetleneket nem csak ilyen mértékben de tizedrésznyire sem győzték meg, sőt rá sem léptek egyszer, sem a legyőzés és felülkerekedés útjára. De ebben az áldott esztendőben az iszlám hadserege ·—· nem is tekintve, hogy erőre és túlsúlyra kapott — annyi zsákmányt nyert, a mennyit még egy hadjáratban sem. Mivel a paraszt népnek kedveskedtek és hízelegtek, az Újvár környékén fekvő falvakból naponkint kocsi számra érkezett az élelmi szer a császári táborba s a katonaság a tárborba menve mindig megtehette bevásárlásait. A magyar leányok és asszonyok egészen frissen sült, csipó nevű2) magyar süteményeket, többféle gyümölcsöt és más eleséget hordozván sátorról sátorra, azokat árulták és igy segítettek rajtunk. — Továbbá akkor, midőn az iszlám serege még ágyúzta Isztrigunt, a paraszt nép csoportosan ide jővén, meghódolt és menedéklevelet kapott. Sőt ugyanott a Dunán keresztül a nagy hidat 40—50 hitetlen molnár-mester csinálta, kik önként jöttek és az iszlám népét nem engedték bajlódni az építéssel. S mikor O-Budára ós a Nyúlak-szigetére 3) érkeztek, három-négyszáz házban elszállásolták őket. — Ilyen következménye vala az igazságos és jó bánásmódnak. Ha az előbbi szertláraink is így tettek volna, és Szulejmán szultán nyomdokán haladtak volna : akkor sem a hadjáratok nem húzódtak volna ilyen sokáig, sem a hadi nép nem únta volna meg testét*) Pecsevinek eme nyilatkozatával v. ö. magának Bocskaynak 1605 május 3-án Kassán kelt és Szófi Szinán pasához intézett levelét, melyben kéri a pasát, hogy eszközöljön ki számára pénzt, melyet a szultán sehova sem fordíthat hasznosabban, »mart valamit az tizenhárom esztendőben cselekedtenek, Isten segítségéből ez egy esztendőben sokkal többet igyekezem véghez vinni<. (Történelmi Tár XI. köt. 171.). 2) Azaz czipó ; mert a törökben nincsen cz hang. s) Pecsevi szövegében : Kojun adaszi, a mi ezt teszi : juhok szigete. Valóban igy nevezték-e a törökök a három sziget (Szent-Endrei, Margit-sziget és Csepel-sziget) közül valamelyiket, nem tudom. Valóbbszinűnek tartom, hogy a Kojun csak sajtóhiba kojan helyett, mely szó a közép-ázsiai tör. nyelvben nyulat jelent (kazáni tatárban : kujan) s a mai oszmán-törökben nincsen meg. Ε szerint Kojan adaszi = Nyulak szigete, vagyis a mai Margit-sziget volna.
