Századok – 1898

Tárcza; Önálló czikkek - Tagányi Károly: „Jelentés a nyitramegyei helynév magyarositás ügyében” 950

TÁRCZA. 940 Handlova=Hunyad stb. — a miknek semmi közük az illető helyhez, s amely módszer esak szaporítja az oszágban úgyis feles számmal lévő azonos helynevek számát, a legújabb helynévtörvény intenczióinak ellenére. 2. A Nyitramegyében régen létező, de már elpusztult helységek neveit is föl akarná újítani, mint például Madunicz^=Cseneve, Lettnicze= Nyárhid, csakhogy az illető helységek másutt feküdtek, s e módszer kész útvesztő volna a történetkutatók számára, kiknek úgyis elég bajuk van zavaros topográfiánkkal, hát még ha hamis adatokkal kellene küzködniök. 3. De a legsúlyosabb történeti botlást abban látom, a mikor olyan személy- ós családneveket akarnak az illető helyekre erőszakolni, a melyekhez ezeknek soha semmiféle közük se volt. Hiszen éppen a személynevekből képzett helyneveink a legbecsesebb történeti emlékek, mert az a személy, kinek neve a helynévben van megörökítve, egykor valósággal létezett s az illető helynek birtokosa vagy telepítője volt. Ez tehát egy megbecsülhetetlen kész adat az illető hely legrégibb történetéhez. A lajstrom pedig nem átalja egy sereg helyet olyan személyek és családok neveivel megjelölni, a kik az illető helylyel soha semmiféle viszonyban sem állottak. Például Egbell=Kohári, Kosztolna=Sánkfalva, Krtócz = Gosztony, Kuzmicz=Telegd, Chropó=Gvadány, Pritrzsd=Endre, Mokriháj=Bakócz, Vidován=Bebek, Vlcskován=Serény, Beliincz=Demjén, C'hrabor=Baksa, Livina=Batthyányí, Nedarócz=Foglár, Tuzsina=Forgácsi, Czigel=Arpádfalva, Dlzsin=Almos, Dobrocsna=Kálmánfalu, Császtkócz= Csáki, Osztró=Barosfalu stb. Képzeljük el most már a történetíró helyzetét, ha e történelmi hazugságok megörökíttetnének ! 4. Ide tartozik az a három új helynév is, amely szentek nevéből van képezve : Brincz=Szent-Egyed, Podola=Szent-Gellért, Szebedrázs-Szent-András. Közismert dolog, hogy a szentek neveivel képzett helynevek mindig az illető község templomának védőszentjét örökítik meg, tehát szintén becses történelmi adatok, itt azonban erről szó sincs. 5. Vannak olyan nevek, melyek a lefordításra önkényt kínálkoznak. A lajstrom néhányat helyesen fordít le, de a legtöbb teljesen el van ferdítve, például: Vészka=Vészkő, Lipnik=Lépes, Poruba=Mohos, Hradist=Gátfalu, Szenicze=Rét-Almás stb. stb. 6. Már az idézett példákban is, sok tervezett uj név az illető hely földrajzi fekvésére teljességgel nem alkalmazható. Ilyenek még Tvrdomeszticz=Tarnaszeg, mert ott Tarna nevű viz nem létezik, Vesztenicz= Vésztő, hol halászó vészek soha sem voltak, Nizsna=Lápos, a hol láp nincsen, Vradist=Várköz stb. stb. 7. Szintén a már felhozott példákból is látható, hogy olyan szavak használtatnak helynevekül, a melyek arra teljesen alkalmatlanok, mert semmit sem jellemeznek. Hyenek még Oreszkó=Avar, Nevidzén=Hires, (Jsávoj=Gerezdes, Lipnik=Lépes, Zslkócz=Magfalu, Császtó=Szemer, Stepanó=Szende, Chrabor=Körönd stb., a két utolsó hozzá még újabb korcsmagyar szó ! 8. Végül olyan nevek is vannak, a melyeknek hirét soha senki se hallotta, mert se magyarul, se más nyelven nem lehet megérteni, sem megmagyarázni ; például : Poszádka=Leszthe, Hrachovistye=Zenthe, Velusócz=Bogsád, Závada—Zemnye, Dubnicza=Lendvény, Brusznó=Malony, Csaucsa=Csád, Jalovecz=Üszeg, Pollusz=Szencs stb. stb. Ez nem a helynévmagyarosítás módszere, a mi csak abból a laikus hitből származhatik, hogy hiszen a helynevek úgyis többnyire értelmetlen badarságok. Új helynevek helyes alkotása, oly sokoldalú történeti és nyelvészeti jártasságot igényel, hogy az csak mint tudományos föladat képzelhető. Egyes emberek vaktában változtathatják meg nevüket, mert csak ön-