Századok – 1898

Tárcza; Önálló czikkek - Tagányi Károly: „Jelentés a nyitramegyei helynév magyarositás ügyében” 950

950 TÁRCZA. JELENTÉS A NYITRAMEGYEI HELYNÉV MAGYAROSÍTÁSOK ÜGYÉBEN. Tekintetes Választmány ! A legutóbb tartott rendes választmányi ülésből azzal méltóztatott megbízni, hogy a Nyitra vármegye közönsége által tervbe vett helynévmagyarosítások ügyében véleményt mondjak. Véleményem, mint a Tek. Választmány megbízottjának, nem lehet más, mint az az álláspont, melyet a helynévváltoztatások kérdésénél, még az 1893. deczb. 7-iki ülésében, maga a Tek. Választmány tett magáévá. A Tek. Választmány ugyanis, kiindulva abból a szempontból, hogy minden helynév : az illető hely alapításának leghitelesebb s legtanulságosabb emléke, a történeti kutatások érdekében kívánatosnak mondotta ki, hogy hazánk helynevei, csak úgy mint az oklevelek vagy más történelmi emlékek, a lehetőségig konzerváltassanak s csakis a helyneveknek történelmi és nyelvtörténeti alapon való helyesbítését és visszaállítását tartja jogosultnak. A Nyitravármegye alispánja által megküldött helynév-lajstrom azonban, legnagyobb részében, e szempontok figyelembe vétele nélkül készült. A lajstrom csupán idegen nyelvű helyneveket foglal magában, ámde a vármegye ilyen helyneveinek csak egy részére terjeszkedik ki. A felsoroltak közt több olyan község van, a mely régen csakugyan magyar nevet viselt, a hol tehát méltán a régi jognak visszaállításáról lehet szó. Minthogy azonban ennek megállapítása természetesen csakis hosszas történelmi kutatások alapján képzelhető, a lajstrom laikus találgatásai pozitív alapul nem szolgálhatnak. Egy-kettőről a lajstrom is tud, de a legtöbb esetet — 100 helynév közül 60-at — egyáltalán nem ismeri. Ami adatot, kutatásaim során, Nyitramegye régi magyar helyneveiről összegyüjthettem, azok közül azokat, a melyeknek visszamagyarosítása tervbe vétetett, külön felsorolva szám szerint 68-at "/. alatt tisztelettel mellékelem. A lajstrom legtöbb neve azonban olyan helynév, mely, miként lakossága is, mindig idegen nyelvű volt. És ha már a lajstrom, elveinkkel ellentétben, az ilyeneket is fölvette, legalább külömbséget tenne hely és hely közt, annak fontossága szerint a jelenben és múltban egyaránt. Mert hiszen például egy kisebb-nagyobb kereskedelmi összeköttetésekkel bíró város (Egbell, Handlova, Jablonicz, Sándori', Szenicze, Szobotist) nevének megváltoztatása más megfontolást igényel mint holmi falué. De másrészt azt sem lehet tekintet nélkül hagyi, hogy vannak olyan helyek is (Egbell, Sándorf, Bélicz, Czigell, Jeskófalu, Nizsna, Práznócz, Szottina stb.), amelyeket régi magyar nemesi családok, családi vagy előnévűl használnak ; -—• hogy vannak nagy történelmi múlttal bíró helyek például Szenicze város stb. ; — s hogy végül például az olyan ősi helyeket (Bélicz, Dubnicza, Livina, Madunicz, Sipkó stb.), melyek már a XI. századi oklevelekben fordulnak elő, a csupán XVII. vagy XVIII. században keletkezettekkel talán még sem lehet együvé fogni. Az e helyeknek adandó új magyar nevek megválasztása sem mondható •— kevés kivétellel — szerencsésebbnek. A modern történeti és nyelvészeti kutatások kétségtelenül kimutatták, hogy a helynév vagy az illető hely lakosainak emlékét örökíti meg valamely formában, vagy földrajzi helyzetét írja le valami találó jelzővel. A lajstromba fölvett új helynevek s maga az illető hely közt, túlnyomó részben, semmiféle kapcsolat vagy vonatkozás sem ismerhető föl, tehát a helynévképzés legfőbb szabályát figyelmen kívül hagyja. Mert 1. vagy már másutt létező helyneveket alkalmaz nyitramegyei helyekre, például : Práznócz= Drégely ; Zlatnik=Zergény ; Majzel=Mészöly ;