Századok – 1898
Értekezések - SZEREMLEI SAMU: Attila székhelye H.-M.-Vásárhely határában volt 884
906 SZEREM LEI SAMU. A Tatársánczot ugyan a helyi hagyomány, mint neve is elárulja, Atilla székhelyének nem ajánlja s Vásárhelyen előttem aligha volt ember, kinek ilyesmi gondolatában is megfordult volna. Az is bizonyításra várhat, hogy vájjon e sáncz avar eredetíí-e? holott tudva van, hogy efféle építményeket Közép-Európa csaknem minden országában találhatunk, s azok jó részének keletkezése még a történelem előtti időre vihető vissza. Ε részben a mi nagy kiterjedésű sánczunkat még tüzetesebb vizsgálatnak kellene alávetni, a mi azonban már a vállalat költséges volta s nagy fontossága miatt nem egyes ember, nem is a város feladata. Xémi figyelmet érdemel talán, hogy Atilla már Kézai szerint,1) a ki különben Béla király Névtelenjével együtt Budára téteti a székhelyet, Szeren-ben2 ) ünnepélyes udvart tarta s innét indult a galliai hadjáratra és a katalauni mezőre. S valóban, ha Sövényháza nem esnék a Tiszán innen és a víz torkába, tavak, mocsarak, és ezek által szaggatott területe s homoktalaja, melyből nyárban az alföldön uralkodó szárazság miatt a gyep kiég s a lovak patái alatt gyökerestől kivész, teljesen alkalmatlanná nem tenné egy barczias, lovas nemzet gyülekezési helyének s ha volna ott is egy tekintélyes földvár, minő Vásárhely határában a hajdankorból fenmáradt : hajlandó lennék Sövényháza illetékességét is elismerni, mert Priskos útleírásának ez a hely is eléggé megfelelne, a mennyiben a távolság jóformán ugyanaz s ennek útvonalában is elég számos folyók esnek. így azonban a fenforgó nehézségek és akadályok mellett Sövényházának emlegetése csakis Vásárhely javára eshetik a mérlegbe, minthogy a két hely egymással igen hosszú vonalon határos. Majdnem hasonlót mondhatunk arról a szóhagyományrób melyet Bévész Imre fedezett fel s »mentett meg az enyészettől« s melyet ő egész komolyan vesz, hogy t. i. »Atilla született Engaddiban, növekedett Zeleméren s eltemettetett Dombegyházán«. Bévész szeriiit Zelemér a H.-Böszörmény határában eső zeleméri pusztára vonatkozik, melytől a Zeleméri család is neveztetnék. Azonban tudnunk kell, hogy hajdan Zelemér helység, mely a későbbi századokban Zelentó és Zelemén alakokban is fordul elő, Csongrádmegyében, épen Vásárhely liatá') Kézai. Magyar Krónika, ford. Szabó K. 24.. 28. 1. 2) Szabó Károly szerint ugyan ez inkább illik a Dunamelléki Szőnvre. De meggondolandó, hogy Sceven szerinte is Szevenynek olvasandó, hogy azt más kitűnő történészeink Sövényházára értik s hogy a sövényt még a XVI. században is Szevenynek irták és ejtették ki, mint az egyebek közt Melius Péter válogatott predikáczióiban is látható.
