Századok – 1898

Értekezések - SZEREMLEI SAMU: Attila székhelye H.-M.-Vásárhely határában volt 884

ATILLA SZÉKHELYE Π.-M.-VASÁRUÉI.Y HATÁRÁBAN VOLT. 90γ) középkori pénzek nem ritkán találtattak. Határunk egyél) részeiből ily leletek szintén nagy számban kerültek elő, melyek egy része főgymnasiumi régiségtárunkban őriztetik, más, kisebb, de igen értékes része pedig a Nemzeti Muzeumban talált lielyet. A város költségén 1894. évben Varga Antal főgymn. tanárral ásattam meg e sánczot, és annak belső udvarát. A töltés teste olyan, mint a körülötte levő területé, t. i. fekete s fele részben sárga föld. Belőle néhány cserépdarabon kívül, mely nagyobb régiségre nem vall, semmi lelet sem került felszínre. Ellenben a töltésen belőli területen, Égető János tanácsnok földén a sok tégla, terméskő és malterdarab nagyobbszerü épület romjait jelöli. Ugyanott ez alkalommal egy középkori falu (Földvár vagy Szőllős?) templomának alapját, sok emberi csontot (a sirok már előbb megbolygattattak), gombot, csattvéget, egy pár sólyomkörmöt s márványdarabkákat találtak. másutt különféle vaseszközök (zabla, fokos, nyílhegy stb.), őzagancs, czifrázott edénydarabok, hamu s égetett föld kerültek szintén ez alkalommal napvilágra. Némely ottani lakosokállításai szerint a töltés körül s a töltés oldalában is ezelőtt emberi koponya1) és egyéb csontok roppant mennyiségben találtattak, valamint egy nagy vassarkantvu is : sőt nem hiányoznak a szokásos »kincsfelvetődésről« szóló hallomások, sőt látomások sem, a mint ezt az ilv feltűnést keltő műemlékek érdekessége már magával hozza. VI. Befejezésül. Természetesen a Nagytatársáncz sem sokkal szerencsésebb többi vetély társainál, melyek arra tartanak igényt, hogy egykor Atillának szolgáltak légyen székhelyéül, a mennyiben saját testén és alkatán kívül még eddig nem tud világos és megczáfolhatatlan bizonyítékul szolgáló, megfelelő korú régiségleletet felmutatni. Legerősebb bizonyíték lehet mellette a Priskos útleírása s az ezt kiegészítő régi adatok, melyekhez szorosan alkalmazkodni s melyeket a régi és mostani földrajzi viszonyokkal lelkiismeretesen egyeztetni volt irányelvem ez igénytelen fejtegetésben. Hogy a végeredményre nézve jóformán oda jutottam, t. i. Szeged vidékére, hova nagynevű történetírónk Salamon Ferencz: — minthogy én merőben külön úton jártam, talán nem esik az eredmény rovására. >) Ezeket a kün lakó nép galambok itatására használta és használja, abban a hitben, hogy ilyen itatás mellett a kedvelt madarak jobban oda szoknak a tanyára s nem költöznek el másuvá