Századok – 1898

Értekezések - SZEREMLEI SAMU: Attila székhelye H.-M.-Vásárhely határában volt 884

•ATILLA SZÉKHELYE H.-M.-VÁSÁRHELY HATÁRÁBAN VOLT. 901 V. Átkelés „némely folyókon" s megérkezés a székhelyre. »Egy úton járván hát vele, megvárva, hogy előttünk elhaladjon, az egész sokasággal követtük Őt. És néni el y folyókon átkelvén egy igen nagy faluba jutottunk, melyben, mint mondják. Attelasnak eggébütt levő lakásai közt ley fényesebb laka állott.« Ezután leírja Atilla palotájának szerkezetét, aztán az Onegésiosét és ennek fürdőházát, melyet ez »Pannóniából hozott kövekből építtetett. Mert sem kő. sem fa nincs az ezen részen lakozó barbaroknál. hanem ott másunnan hordott fát használnak.« .Tornandes közlésében Priskos útleírásának idevonatkozó része így hangzik : » Igen nagy folyókon, t. i. Tysian, Tibisian és Driccán kelvén által, arra a helyre érkeztünk, a hol hajdan a legvitézebb góth Vidicula a sarmaták csele miatt meghalt. S innét nem messzire abba a faluba jutottunk, melyben Atilla király lakott, mely a legnépesebb várossal is felért« stb. Ez útleírásban új adat a Vidicula faluja, melyet Jornandes, mint góth hazati, kétségkívül maga szúrt bele az elbeszélésbe. Igy hát ezzel is több ismérvünk volna a Kiszállásra nézve, t. i. hogy ez közel esett Vidicula megöletése helyéhez. Azonban az új ismérvnek nem sok hasznát vesszük, mert ma már senki sem tudja, hol ölték meg a »legvitézebb góthot«, sőt magáról Vidiculáról sem szól .Jornandesen kívül egy régi író sem, ő is csak annyit hagyott fen róla,1) hogy t. i. ez a bős a geták közül való volt, kiket Jornandes a góthok őseinek tartott s abban az időben élt, mikor a scythák az egyptomiak ellen harczoltak s Ázsiát meghódították. Minthogy azonban Vidiculát a sarmaták (jazygok) csalták tőrbe, föl lehet tenni, hogy a kérdéses hely ezeknek a földére esett, tán közel a geták (dákok) határához. Mind kétféle szöveg szerint utasaink a folyókon való átkelés után már közel voltak a székhelyhez, bár egyikből sem tiinik ki, hogy hány napi út volt még idáig? Az előbbi szövegben megszakad az időnek napról-napra való számlálása. Nincs adva, hogy meddig várakoztak a követek a faluban Atillára? sem az, hogy meddig utaztak még azután vele együtt, míg a székhelyre értek? Salamon ugyan mindenikre egy-egy napot számít, de vehetünk valamivel többet is, mert a közelség fogalma olyan embereknél, kik Konstantinápolyból jönnek, még két napi útra is alkalmazható. Azonban sok napi utat még sem számíthatunk, inert egyfelől valószínű, hogy. ') Jornandes i. m. V. és VI.