Századok – 1898

Értekezések - SZEREMLEI SAMU: Attila székhelye H.-M.-Vásárhely határában volt 884

902 SZEREM LEI SAMU. miután Átilla menyasszonyát vitte haza s egész hadsereg kisérte útjában, innét fogva lehető leggyorsabban s egyenes úton haladtak. Másfelől pedig most már a székhely fentebb előadott ismérvei lépnek előtérbe s csupán csak addig szabad utaztatnunk a társaságot, míg a czélponton túl nem mennek, melynek jegyeire tehát innétfogva még nagyobb figyelemmel kell lennünk. Ez ismérvekkel pedig most már így állunk. A székhely a) a Dunától északra esik; b) kerülő úton is, mely a Dunát, Temest, Karast, Bégát és a Tiszát érinti, c) mintegy 7 —8 napi járóföldre.1

) Ε körülményekkel eddig leszámoltunk, most jönnek még a többi ismérvek a székhelyre nézve, hogy t. i. az d) még néhány más folyón túl feküdt; e) oly vidéken, hol sem fa, sem kő nem terem; f) valószínűen a régi jazygok földén, a dák határhoz nem messze ; g) mindenesetre a tiszántúli vidéken ; h) azon a ponton, hol később az avarok kliánja is lakott, hol azok nagy földsánczot készítettek. Czernabara Torontálmegye észak-nyugoti részén esik, s ennek vidékén, az általában észak felé haladó Priskosék csakis kissé keletre fordulva találhattak »némely folyókat«.2) De itt aztán volt bőségben, a mint a régi térképek mutatják s azon vidék ismerői igazolják. Mikor még a Tisza és a Marós töltései és a víz elvezető csatornák nem voltak, e vidék nagy része a fentebb nevezett folyók áradásai miatt, melyek a nagyszámú ereken ós fokokon át terjedtek, és a csapadékvizek következtében víz alá került, a minthogy a megye északi része jobbára ma is az ártérhez számíttatik. Ε végett elég egy tekintetet vetni a megye csatornázási térképére, hogy a dolog állásáról meggyőződjünk, melyen a lejtmerezési és domborzati viszo*) A hét nap így jő ki : Kubintól Czernabaráig tulajdonkép' mentek öt napot (mert a 3-ik és 6-ik nap pihenő volt), Czernabarától a székhelyig vehetünk még kettőt s így lesz a székhely a Dunától 7 napi távolságra. 2) Észak-nyugotra a Tiszát érték volna (hova újólag, harmadszor is, visszatérni czélellenes dolog lett volna, melyre többé semmi ok sem forgott fen), továbbá a Nagy-fokot, Nagy-eret, mely Deszk, Kübekháza, Majdán és Török-Kanizsa közt folyt, melyen túl szintén a Tisza következett, azután csak a Maros állott előttük Szeged és Deszk között, végezetre még a Porgánv ér következett volna és akkor Sövényházára, vagy a vásárhelyi rétségre érkeztek volna, hol azonban királyi székhelynek alkalmas térség, amint később látni fogjuk, nem létezik.