Századok – 1898

Értekezések - SZEREMLEI SAMU: Attila székhelye H.-M.-Vásárhely határában volt 884

888 SZEREM LEI SAMU. .1 ornandes egykorú író értesítése szerint A r d a r i k gepida király, midőn a hunokat legyőzte, trónját Atilla egykori székvárosában, a tiszaisikságon állította fel.1) Jornandes pedig, habár Salamon igen kisebbitőleg nyilatkozik róla, mikor hun dolgokról ír, teljes hitelt érdemel, nemcsak közel egykoruságáért, hanem azért is, mert atyja még Atilla táborában szolgált, mint az alán király Íródeákja s ő maga is az alánok közt töltvén ifjúságát2), eleget érintkezett a hunokkal, a minthogy leírásai és elbeszélései nem egy helyt a közvetlen szemtanú benyomását költik fel bennünk. — Baján avar k h á η r ó 1 ismét fenmaradt az az adat, hogy ő, midőn a gepidákat legyőzte, lakását szintén Atilla egykori székvárosába helyezte á t8). Mint az egykorú szent-galleni szerzetes feljegyezte, az avarok magok is azzal tartották, hogy az ő khánjok Atilla székvárosa helyén lakik, mely a szerzetes idejében a központi fejedelmi ringet képezte az avar erődítmények közt, hol a fejedelmi kincstár is állott4

) s e ζ a ring a Tiszán túl ν ο 11.5) Ugyanezt állítja Theofilaktos Symokatta is, midőn a 600-ik évről az avarok elleni kelet-római hadjáratot leírja.6

) Ezek szerint egykorú írók és tanuk szerint kétségtelen, hogy a hun király székhelyét az avarok földsánc ζ a maradandólag megjelölte az utókorra nézve. Annak tehát az eddigieken kívül ujabb ismérvei ezek : 5. egy nagy körsáncz, mely a kisebb-nagyobb távolban levő többi körsánczok között legtekintélyesebb s fekszik a 6. tiszántúli vidéken. A székhelynek ezen újabb ismérvéit is tudván, most már felveszsziik lényegesebb részeiben Priskos útleírását s nyomrólnyomra követjük és értelmezzük azt akkép' hogy csakis olyan útvonalat, földrajzi tételeket és helyeket fogadunk el, melyek az útleírásnak, a fentebbi ismérveknek s az akkori földrajzi viszonyoknak minden tekintetben megfelelnek. ') Jornandes, De reb. Get. L. -) U. o. 3) Thierry i. m. IX. 171. (»Baján nagy vígan ütötte fel sátorát ott. hol száz évvel azelőtt Atilla palotája emelkedett«). 4) Monachus S. Galli, Vita Caroli Magni II. 2. 5) U. ο. XXVII — »Pipinus Hunnis, trans Tizzan fl. fugatis eorumque regia, quae Bingus, a Longobardis autem campus vocatur, destrueta, ad patrem venit.« (Annal, reg. Francorum. Beubernél, Script, med. aevi, Hannover, 1619. 30. lap.) e) Theofilaktos, a Corpus Histor. Byzant. czímű munkában. 1729-iki velenczei kiadás, III. 277.