Századok – 1898

Értekezések - SZEREMLEI SAMU: Attila székhelye H.-M.-Vásárhely határában volt 884

•ATILLA SZÉKHELYE H.-M.-VÁSÁRHELY HATÁRÁBAN VOLT. 887 3. az ut négy megnevezett folyón s még néhány más folyón vitt keresztül ; 4. a székhely oly vidéken feküdt, hol sem fa, sem kő nem termett, tehát síkságon. Meg kell jegyeznünk, hogy oly roppant kiterjedésű államnak, minő Atilla birodalma volt, a mint ezt könnyen elgondolhatjuk, nemcsak egy székhelyre volt szüksége. Atilla tehát ép ügy, mint a korabeli római császárok, kiknek udvarában nevekedett és kormányzási tanaiban meglehetősen jártas volt, egy időben több székhelyet tartott, a minthogy a r

székhely kérdésében legfőbb tanunk, Priskos is világosan »Atillának egyebütt levő lakásait emliti. melyek közt legfényesebb« a szóban forgó volt. Valószínűleg birodalma minden tekintélyesebb részén volt ilyen szállása, s e körülmény már maga eléggé megmagyarázza a külföldi irók nagy eltéréseit. A hazai irók különbözései azonban magából a kizárólagos forrásul szolgált Priskos-féle elbeszélésből fejthetők meg, mely t. i., bármily nagy becsii legyen is egyébként Atilla s a hunok történetére nézve, de a székhely fekvésében nem ad elég tájékozást, földrajzi neveket és kellően meghatározott tix pontokat pedig hazánk területére nézve épen nem nyújt, miből a közelebbi pontos meghatározás lehetetlensége (melybe épen ezért a legilletékesebb irók, mint Thierry, Gibbon stb. bele se fogtak), valamint a keresésbeli szétágazás, vagyis a feladat többféle megoldása melyek mindegyike látszik birni néminemű alappal s a szerzők alanyiságának érvényesülése a legtermészetesebben következett, Ε roppant ingadozásnak s a vélemények ezen szertecsapongásának csupán ugy lehet korlátot vetni, hogyha a székhely fekvésére nézve olyan ujabb jegyeket sikerül találnunk, melyek Priskos kevés és határozatlan adatainak kipótlására alkalmasak s hitelességök minden kétségen felül áll. Szerencsére, ilyen jegyek is maradtak fen, s ezekre támaszkodva a kérdéshez most már valamivel nagyobb bizonyossággal szólhatunk, mint elődeink, kik közt egyébként főleg Révész Imre,1) Szabó Károly,2

) Ortvay8

) és mindenekfelett Salamon Ferencz4

) kiváló értékű fejtegetéseket hagytak hátra e tárgyról. ') Révész j. Etellaka, vagyis Atilla hun király birodalmi székhelye. üebreczen 1859. 2) Thierry, Attila, ford. Szabó Károly I. 200—207. a függelékben. Ugyan ő tőle Uj Magy. Muzeum, 1851. 263—266. Kisebb tört. munkái I. 32., 33. 3) Ortvay, Margum és Contra Margum. Értekezés a tört. tud. köréből 1876. VI. ') Salamon, Hol volt Attila főszállása V Századok 1881. 1—39.