Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Thury József: A székelyek eredete. Ism. gróf Kuun Géza 827

TÖRTÉNETI IRODALOM* 82» hazánk területén lakott összes népek történetével — irja Thúrv, a székelyek őseinek kutatásában egyedül az avarokra eshetik a választásunk«.1

) Arra nézve, hogy a székelyek nem mások, mint az avarok maradványai, Thúrv szerint egy nagyfontosságú bizonyság az a tény, hogy külföldi kútfők Magyarország területének éppen azon a részein — s csak is ott és máshol nem — ismernek és emlegetnek avar. illetőleg hűn lakosságot a 1X. században egészen a magyar honfoglalásig, a mely helyeken a belföldi források, t. i. a krónikák, oklevelek és helynevek tanúsága szerint székely népség lakott.2) »Sőt még a 907. évből, tehát a magyar honfoglalás befejezte után való időből is, van emlékezés a pannóniai avarokról egy, az 1000. évben kelt codexben, melyet Volfgangus Lazius (Viennensis, regius historiens ac medicus; élt 1504—1565.) idéz.«3) »A nemzeti hagyomány úgy tudja, hogy a székelyek a magyarok beköltözése idején Chigla. az Csigla mezején, vagy a Csigla nevű mezőn laktak, hova birodalmuk bukása után a nyugoti népektől való félelmökben menekültek.«4) Csúj. mint Thúrv helyesen megjegyzi, török sző »magas kerítés, sövény, gát, töltés, sáncz; nádból, vesszőből, ágakból, cserjéből fonott magas sövény, kerítés« értelmében, la helynév képző, mint a kún borin »szöllőhegy« szóban5

) stb. Ez a Csigla tehát azon avar gyűrűk neve, melyet a németek Maga- és iZéem-nak neveztek, mint azt Aventinus-nál olvassuk (szül. 1466-ban, meghalt 1534 január 9-dikén). Thűry szerint az egykorú nyugoti írók csak a fejedelmi lakot, a regia-1 értik a német Bing nevezeten, ellenben a több helyen levő s tulajdonképpeni gyepüket Mag vagy Heeke szóval jelölik.6) A középkori írók tudvalevőleg az avarokat hűn-oknak is nevezik ; innen van, irja Thúry, hogy krónikáink a székelyeket hűn eredetileknek mondják.1

) Igenis részben innen van, de csak részben, mert ez egy maga még nem magyarázná meg a hűn vonatkozású hagyományt krónikáinkban s a székely nép tudatában egyaránt. Hogy ezt a hagyományt kellőképpen megmagyarázzuk, nézetem szerint csak egy mód vau, t. i. azon nagyon is valószínűnek mondható hypothesis, mely szerint a hűnok egy része a velük nagyon közel rokon avarok népébe vegyült s ilyen módon az avarok, illetőleg avar-székelyek közt M Az 55; 1. ή 55—56. 11. η 57. 1. ') A 61-dik lapon. L. az illető hagyományt Kézai-nál. *) L. a »Codex Gnmanicus« glossariumában. ·) 63. 1.