Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Thury József: A székelyek eredete. Ism. gróf Kuun Géza 827

828 TÖRTÉNETI IRODALOM. 83 γ ágának nevében.1

) A szeg végzetű helynevek, mint Thúry megjegyzi, Magyarországnak csak ama részein fordulnak elő, a híd székelyes nevű helységeket találunk, igy Vasmegyében Egerszeg stb.,2

) s itt Thúry megemlíti, hogv Marosszéken is van egy Egerszeg nevű hely. A székelyek egyik igen régi szokásának, t. i. a karácsoni regélésnek párját Zalamegyében a göcsejiéknél találjuk meg, még pedig nem pusztán a szokást, hanem az énekelni szokot régi dalt is meglepően egyező tartalommal »és olyan refrainnel, mely eredetileg mind a székely, mind a göcseji dalban azonos volt s csak későbben változott el a regesek ajkán a nemértés következtében.« 3) Ha az eddig említett helynevekhez hozzáadunk még 14 Székéig. Széköl. Szokoly hangzású helynevet, úgy összesen 208 helynév tanúskodik a székelyeknek hajdani lakásáról a mai Magyarország területén, u. m. a felsorolt dunántúli és tiszántúli megyékben. »Már pedig 208 helynév - írja Thúry J. igen erős argumentum a történetíróra nézve. Hogy eme 208 helynévnek vallomását úgy kell érteni, a hogyan mi értelmezzük, azt hitelesen bizonyítják legrégibb történeti följegyzéseink (a krónikák) és kiváltképpen a különböző oklevelek, mint a melyek megállapítják, hogy hazánknak dunántúli és tiszántúli részein egykor székelyek laktak.«4) Azon 93 helynév a mai Székelyföldön, melyeknek Thúry teljesen megfelelő hasonmásait Magyarország dunántúli s tiszántúli megyéiben kimutatta, csak úgy magyarázhatók meg, hogy »a székelységnek az a töredéke, mely innen kiszakadt Erdélybe, részben megtartotta a régi lakóhelyek neveit az új szállások elnevezésére. S a székelység ebben a tekintetben csak úgy cselekedett, mint az új hazába költözködő nép rendesen szokott tenni.5) Tanulmánya III-dik részében arra a kérdésre igyekszik szerző megfelelni, hogy miféle eredetű nép volt az a székelység, mely a magyarok bejövetele előtt s részben még később is Magyarországnak dunántúli és tiszántúli részeiben lakott? Ivozár-kaborok, besenyők, szlávok, gepidák, németek nem voltak, mint azt Thúry kimutatja.6) A húnok eggenes utódai se lehettek Thúry szerint, mert .Tordanesből tudjuk, hogy a húnok leveretésök után minő irányokban széledtek el. »Ha tehát számot vetünk az Attila halála óta a magyarok beköltözéséig ') A 45. l. a) U. o. a jegyzetben. 3) A 47. 1. ') A 49. 1. s) U. o. «) L. az 50 -55. II.