Századok – 1898

Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - VI. közl. 814

MAGYAR FERENCZRENDIEK A XVI. SZÁZAI) ELSŐ FELÉBEN. 821 virrasztás, prédikálás, olvasás, elmélkedés lelki hasznában részesülnek. Ha pedig valaki közülök meghal, és a rend elöljáróságának az elhalálozás tudomására hozatik, ugyanúgy imádkoztak érette, mint bármely elhalt rendtársukért. Nem volt olyan méltóság, állás, foglalkozás, a melyből ne folyamodtak volna őseink a konfraterek kötelékébe való felvételért. A szerzet főnökei tömegesen szerkesztik meg és küldik szét a kinevezési okiratot fejedelmeknek, főpapoknak, főnemeseknek, prépostiiakj kahohoknak, plébánosnak, köznemesnek, bíráknak, polgároknak s ezek családtagjainak. Az általános rendfőnök pl. kinevezi konfraterekké Báthory Istvánt és nejét Telegdi Katát, András, Kristóf, István, Anna, Erzsébet, Zsófia nevű gyermekeit, Báthorynak nővérét Borbálát, fivérét Miklóst, úgyszintén feleségének nővéreit : Orsolyát és Eufrozinát.1) A magyar provincziális fölveszi Kápolnai János alispánt és cs iládját, Pesti Péter váczi kanonokot, Egri Miklós somlyói a lesperes-plébánost, Szánthó Miklós pesti polgárnak özvegyét, fiait : Pétert feleségével Katalinnal s Gergely nevű fiával, Miklóst, Pesti Márton leányát, a kalandosok társulatának tagjait, Az egyik kusztosz Pesti Szabó Miklós és családja részére, állítja ki a kinevezési okiratot stb.2) KoLLÁjtYi FERENCZ. A Levelezőkönyv 108. -) ü. ott. 109 — 110.