Századok – 1898

Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - VI. közl. 814

820 KOLLÁNYI FERENCZ. egymástól, mintha már lelohadt volna ezekben az évtizedekben. Annyit legalább is kimutathatunk, hogy szerzeteseink több esetben készségesen megadják egyes rendtársaknak az engedélyt arra, hogy a B.-Szűzről nevezett tartományba átléphessenek. Ilyen engedélyt kap 1531-ben Chusai Mátyás,1 ) 1533-ban 6 más szerzetes,2 ) 1537-ben pedig Zoniki Ferencz laikus test­vér stb.3 ) Tisztelőik, jóakaró barátaik különben nem csak az egy­háziak soraibaji voltak, hanem azt lehet mondani, még inkább a világi társadalom minden rétegében. A nép szerette őket, mert szegénységük közel hozta őket, saját nvomorúságához, és nivellálta a köztük lévő külömbséget. Bizalmat érzett irántuk, mert betértek a legszegényebb kuny­hóba is, és résztvevő tanúivá lettek örömének, bánatának. És a mi a fő, a legkérgesebh kezű pór szivébe is utat talált a meghatottság, midőn azt tapasztalta, hogy az a szegény szerzetes csak azért mondott le az élet minden kényelméről, azért hozta áldozatul az élet minden örömeit, hogy egyedül csak az ő tanítója, vigasztalója, a szó legnemesebb értelmében vett barátja legyen. A vagyonosabb osztály pedig ügy tekintette őket, mint Istennek választott szolgáit, a kik példájukkal lelkesítik, imáik­kal segítik őket, s önzetlen fáradozásaik legfőbb jutalmát a lelkek üdvében keresik. A társadalom eme ragaszkodása hozzájuk nem csak templomaik látogatottságában nyilatkozik, nem csupán a nekik szánt adományok nagyságában, hanem abban a kívánságban is, hogy valamiképen ők is a szerzethez tartozóknak tekint­hessék magukat. Azok, a kiket a Gondviselés bővebben ellátott anyagi javakkal, nem elégszenek meg azzal, hogy a szerzet iránt tanú­sított jóakarat révén, haláluk után valamelyik zárda sírbolt­jában kapjanak nyugvó helyet, hanem különös kegy gyanánt kieszközlik azt is, hogy szerzetesi ruhában temettessenek el. És még inkább óhajtják azt, hogy még- életükben a renddel lelki közösséget élvezhessenek. A szerzet ségélvére jön a hivek e vágyakozásának, és szer­vezi az úgynevezett konfraterséget. Ez nem egyéb mint a világiaknak bizonyos, a szerzet kötelékeihez tartozó társulata. A konfratresek, férfiak és nők egyaránt, azt a kiváltságot élve­zik. hogy a rendnek minden lelki javeiban, a mise. böjt. ima, - - * *) Gyöngyösi kódex. Acta capituli 1531. 2) U. ott. Acta capituli 1533. ") V. ott. Acta capituli 1T33.

Next

/
Thumbnails
Contents