Századok – 1898

Tárcza; Önálló czikkek - Tóth Lőrincz: Válasz 753

tárcza. is illustrait s XVIII. czikkecskéből álló rendkívüli figyelemreméltó reminiscentiát. Apró dolgok vannak többnyire ottan leírva, azonban mindegyiknek meg van a maga jelentősége. De van első rendű fontossággal bíró momentum is megörökítve, hogy csak egy példát hozzak fel erre nézve : szerző mint fűltanú igazolja azt, hogy Görgei a menekülést ajánlotta tábornoktársainak. .A történelem sok hasznát fogja venni ezen reminiscentiáknak. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a Ferdinánd-huszárok alezredese, ki Szolnoknál a Landgraf vértes ezredessel vívott küzdelemben megsebesült, nem Puky, hanem Puchly alezredes volt, Orbán Mihály a vitéz Ferdinánd-huszárezredbeli káplár tehát . ezt mentette meg. Tudtommal az, kit Görgei Vácznál, jul. ltí-án a főporkoláb szerepével megbízott, Kupa őrnagy volt, s Villám ezredes nem a Görgei, hanem a Vécsey táborában szolgált. Görgeinél Villám Gyula őrnagy szolgált. A Görgeinek ott közölt arczképe iránt is szabad legyen némi gyanút táplálnom, mert az minden eddig általam ismert Görgei arczképtől elüt. IV. Damjanich Szolnoknál. Hentaller Lajos országgyűlési képviselő, kinek működését szabadságharczunk irodalmának terén én mindig elismerő figyelemmel kísérem, mert ő egyike azon keveseknek, kik ezt a korszakot önzetlenül művelik, az »Országos Hírlap« f. é. máj. 1—4. s 7-i 120 —123. és 127-ik számának tárczáiban egy hosszabb tanulmányt tett közzé Damjanichról s a szolnoki ütközetről. Megteszem ezen tanulmányra nézve is őszinte és elfogulatlan észrevételeimet, bárha szerző az ő egyik munkájára vonatkozó bírálatomért nagyon megneheztelt és bizony nem igazságosan s nem ellenérveket használva támadott meg. Akkor is az volt, most is az az egyedüli czélom. s hiszem, hogy Hentallert is ezen szempont vezeti a nagy korszak eseményeinek tanulmányozásában, hogy szabadságharczunk irodalmát minden tévedéstől — a mennyire tőlem telik. — megtisztítsam. Ne vegye tehát rossz néven, ha önzetlen buzgalmának elismerése mellett, de annak ismételt hangsúlyozásával, hogy több körültekintéssel s a kútfőknek szorgosabb kikutatásával és behatóbb méltatásával kell a történelmi tanulmányok megírásához fognunk, tévedéseire mostan is rámutatok. Ha én tévednék, hiszen ember vagyok s tévedhetek én is, világosítson fel objective, mert ezzel csak a történelem nyer. Személyes élű polémiáknak azonban nem veszi a történelem semmi hasznát. Szerző egész csomó forrásmunkát sorol fel, mint melyeket 48*