Századok – 1898
Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743
755 történeti irodalom. Ez utóbbi névsorozatot1 ) a következő czim alatt közli »Regestr konfederatów barskich pulkownika Thesby de Belcoura zr. 1774.« Ε franczia születésű ezredessel és munkájának német fordításával röviden már a »Századok« tavali folyamában ismertettem meg az olvasót (810. 1.) Munkájának eredetije Bilbassoff tanár szerint (Geschichte Katharina IL, Kaiserin von Bussland XII. Band. I. Theil p. 269.) szintén Amsterdamban és 1776-ban jelent meg ily czim alatt: »Relation ou journal d'un officier français au service de la Confédération de Pologne, pris par les Russes et relégué en Sibérie.« A munkának utolsó mondatában (a német fordításban) fölemlíti szerzője, liogy az oroszok összesen 5415 egyént száműztek Szibériába a lengyel konföderáczió tagjai közül,2) de névsoraikat csak a »Swiat« közölte először nyomtatásban. Ε sorozatban közölve vannak bötűrendben, de rangjuk szerint csoportosítva, a bári konföderáczió száműzött tagjainak nevei a marsalloktól kezdve le a legszerényebb közkatonákéig és azonnal föltűnik előttünk, bogy egy rendkívül hires ember nevét Inában keressük benne, pedig ő már t. i. a maga becslése szerint - a bári konföderáczió egyik legkiválóbb tagja volt, t. i. »gróf« Benyowszky Móriczét. A bevezetésben sincs neve megemlítve s azért élni kezdek a gyanúpörrel, hogy hires hazánkfia nem is volt a konföderáczió tagja, talán még hadi fogoly sem, hanem mint közönséges aljas gonosztevő került valahogyan orosz fogságba s el távol Kamcsatkába. Ε kérdést azonban csak az eddig kiadatlan pöriratok segélyével lehet majd eldönteni. Wynbladt »őrnagy« űr, Benyowszky hires pajtásának neve sem fordul elő névsorunkban, s ha ő is, mint most már gyaníthatjuk, valami aljas gonosztett miatt került el Kamcsatkába, könnyen megmagyarázhatnék magunknak azt az eddig rejtelmes körülményt, hogy az orosz kormány miért tett kivételt e két úri egyénnel s miért kerültek ők kettecskén Szmolenszken, illetőleg Tobolszkon túl is tovább kelet felé.8) Benyowszky az ő emlékirataiban megmagyarázza ugyan szépen, hogy a muszkák miért bántak vele oly kivételesen kegyetlenül, de persze ez a magyarázat is valószínűleg ép olyan költött dolog lehet, mint a gyönyörű Afanázia kisasszonyka hő szerelméről való szép és jelös his') Eredetijét a kiadó szerint »a nyilvános könyvtárak egyikében őrizik.« s) Ennyit emlit, Bilbassoff is, A. azonban a bevezetésben 544f>-öt. 3) Szgibnev szerint az irkntszki hivatalos pöriratokban neveik így figuráinak: »Beiposzk (i. e. Benyovszki) lengyel lázadó és csavargó; Vinblán (i. e. Wynbladt) Ágost, svéd.)