Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743

743 történeti irodalom. nyújt e mű irányáról és czéljáról; tartalmáról tájékoztatási!! megemlítjük, hogy a kolostori iskolák leírásán kezdi s ezek és a székesegyházi, valamint városi iskolák keletkezésének, szervezetének ismertetése után bővebben szól a mohácsi vész előtt létezett pécsi, ó-budai, pozsonyi és budai egyetemekről, ezután a külföldi iskolázásról s e kor általános műveltségéről is megemlékezik. A mohácsi vész utáni korszak három részre oszlik. Az első a protestánsok oktatásügyével foglalkozik, három példában mutatva be iskoláik tanrendszerét : az erdélyi szász evangélikusokét a Hontems művei, a magyarországi evangélikusokét a beszterczebányai s a reformátusokét a debreczeni iskola tanítási rendszere s tanterve alapján. A katholikus oktatásügyről szóló fejezet csaknem egészen a jezsuiták ismeretestanítási módjával foglalkozik, míg »Az állami hatalom a közoktatásügy terén« czimü fejezet a »Ratio educationis« korszakos jelentőségét ismerteti. És mindezt nem az általánosan ismert adatok ismételgetéseivel, a mint hasonló jelentéseknél szinte megszokhattuk, hanem saját tudományos kutatása alapján, számos új adatok fölszinre hozásával s feldolgozásával. Valóban, a ki a magyar közoktatásügy történeti fejlődésével megismerkedni óhajt, annak e czélra legalkalmasabb mű gyanánt a Békeü tanulmányát ajánlhatjuk. A művet több illusztráczió : Sylvester János magyarnyelvtanának czímlapja, a nagyszombati konviktus színháza, báró Eötvös József tanulókori arczképe, a budai egyetem 1 780-ban. Unnepies felvonulás a budai egyetem megnyitásakor, a budai egyetem megnyitásának ünnepe 1780. jan. 25-én, a pesti egyetem I. Ferencz király korabeli rajza díszíti. L. Moritz von Sachsen von Erich Brandenburg. •— Erster Band. Bis zur wittenberger Kapitulation (1547). Mit Titelbild (Portrait). Leip-zig B. G. Teubner. 1898. — 8-rét. VIII. + 558 lap. Ára 12 márka. Móricz szász herczeg életrajzát még 1841-ben F. A. v. Langenn irta meg két kötetben »dilettáns« modorban minden történetírói készültség és kritika nélkül — jelen szerzőnk véleményében. Azóta Voigt György (1876-ban) újra átdolgozta és megrostálta a Langenn összehordotta nyers anyagot, de részletesen az összes anyag fölhasználásával csak Móricz herczeg életének egy phásisát, a schmalkaldeni háború idejét irta meg. -leien munkának, mely két kötetre van tervezve, szerző szerint czélja a herczeg életét a Voigt könyvének megjelenése óta fölkutatott ujabb anyag fölhasználásával és önálló levéltári