Századok – 1898
Könyvismertetések és bírálatok - Az ujabb szerb irodalom hazánkra vonatkozó termékeiről. Ism. dr. Thim J. - 62
74 történeti 1 rodai,om. magyar király ura a felszabadítandó északi balkánnépeknek, s az alakítandó területre vajdát választatna. Bizonyosnak véli, hogy a vajda-választás eszméje nem Bécsben merült fel, hanem a Csarnojevics és Piccolomini közti tárgyalások eredménye. Ezen vajdaság területe a mai magyar birodalom területén kiviil feküdt volna s magában foglalta volna Albániát, Szerbiát, Moesiát, Bulgáriát, Szilisztriát, lllyriát, Makedóniát és Rasciát. A kiáltványok ezen területek közjogi helyzetét nem irják körűl s végleges rendezésük csak igéret tárgyává tétettek. Nem szenved kérdést, hogy a balkáni vajdaság eszméjét az osztrák seregek veresége ölte meg, mert 1690 őszén az említett területek ismét mind török kézen voltak. A szerbek jó része Csarnojevics alatt Magyarországba menekült. Szerző elitéli azokat, a kik a szerbek fejetlen futásáról írnak, de viszont a per modum pactit sem fogadja el. Középutat igyekszik követni s a szerbek bemeneküléséről, az osztrák csapatok utáni bevonulásáról beszél. Ez a költözködés 1690-ben tavaszszal kezdődött és ez év őszéig tartott: Ó-Szerbiából Szt-Endréig terjedt. A szerbek hazánkba jőve Délmagyarországnak nemzetiségi karakterét megváltoztatták s mostantól fogva új helyzetük új politikát szült és kiinduló pontja e szerbek culturális haladásának. Politikai szempontból a költözködés hátrányos volt; mert mig 1690-ben a balkán vajdaság eszméje a megvalósulás elé nézett, addig a szerbeknek hazánkba való beköltözése után ez az eszme letűnt s helyébe a nemzeti egyházi autonómia lépett. Politikai szempontból Szubotics két fázist lát 1690-ben : az egyik Piccolomini és Csarnojevics megállapodása, a másik az 1690. ápr. 6-iki kiáltvány. A két fővezér közötti megállapodás részletei ismeretlenek, — de az 1690. ápr. 6-iki kiáltványból egyet-mást következtethetünk, hogy a vajdaság felállítására, területére s politikai magyar fénhatóság alá való helyezésére vonatkozhattak. Az osztrák és magyar seregek veresége és Szerbia elveszt».· után a szerbek lemondottak a balkáni vajdaság eszméjéről, külön territóriumáról és világi fejéről s helyette hazánkban nemzeti autonómiát és szervezést keresnek, de territoriális követelmények nélkül és a világi politikai fej, a vajda mellőzésével. A szerbek ugyanis, nagyrészt Belgrád alatt rekedvén, 1690. junius 18-án Gyakovics Izsákot, borosjenői püspököt küldötték Bécsbe a következő kérelmekkel : 1. a szerbek elismerik Lipótot uralkodójukul, 2. kérik a görög naptár elis-
