Századok – 1898

Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - V. közl. 716

MAGYAK FERENCZJRENDIEK A XYI. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN. 719 valaki bármely okból kénytelen volt útját, vagy annak egy részét, lóháton vagy kocsin megtenni, azonnal hazaérkezte után tartozott ezt felebbvalójának bejelenti. Ha az a felhozott okot elfogadhatónak találta, rendben volt minden; ellenkező esetben minden olyan nap fejében, a melyen lovagolt, vagy kocsin ült, egy napi szigorú böjtöt kapott. Ha pedig valakinél ez a kényelmi szeretet már egészen szokásossá vált, tekintet nélkül arra, hogy előljáró volt-e vagy sem, a vizitatornak fel kel­lett őt jelentenie a legközelebbi káptalannál.1 ) Mily lelkiismeretesen vették szerzeteseink még ebben a veszedelmekkel terhes időben is ezen tilalmat, legjobban mutatja azon körülmény, hogy a káptalanok csak esetről esetre adnak egyeseknek alóla felmentvényt. Az 1533-iki gyulai tartománygyülés megengedi a tarto­mányfőnöknek, hogy kocsin látogathassa meg zárdáit.2 ) Az 1548-ki váradi káptalan hasonló engedélyt ád a provinciálisnak.3 ) Ugyanez a gyűlés beleegyezik, hogy a kusali, niedgvesaljai és bányai zárdák a legközelebbi káptalanig két lovat tarthassa­nak.4 ) 1542-ben a váradi káptalan megengedi a pápai házfő­nöknek, hogy a kocsit és lovakat, a melyeken jött, visszavihesse magával; figyelmezteti azonban őt, hogy csak is a zárda fel­építése körül szükséges munkákra használják és ne utazgatásra, mert különben elveszik tőlük.5 ) Hasonlóképpen megengedi a káptalan, hogy a szécsényi, galgóczi, gyöngyösi, herényi, héderhelyi és ozorai zárdák is tart­hassanak két-két lovat és kocsit, miután — úgymond — a szer­zeteseknek a török folytonos becsapásai miatt szükségük van erre, hogy idejekorán menekülhessenek. Kiköti azonban, liogy a veszély elmultával a fogatokat eladják.6 ) Ezekre a kivételes engedélyekre különben annál is inkább szükség volt, miután az 1537-ben Berényben ülésező tartomány­gyűlés a legszigoruabb módon felújította a kocsizásra és lova­golásra vonatkozó régi tilalmat. Nemcsak kimondotta, hogy semmiféle zárdában, akár elpusztította a török akár nem, tilos kocsit és lovat használni, hanem gondoskodott a szabály meg­tartásáról is. A kusztosz, hivatalának elfoglalása után egy hónap alatt, köteles volt minden zárdából elvitetni a lovakat és kocsit; ellenkező esetben hivatalvesztésre ítéltetett. Ha vala­') Müncheni kódex. Circa divinum officium. 2) Gyöngyösi kódex. Acta Capituli 1533. 3) U. ott. Acta Capituli 1548.· ') U. ott. 6) U. ott. Acta Capituli 1542. c) U. ott.

Next

/
Thumbnails
Contents