Századok – 1898

Könyvismertetések és bírálatok - Az ujabb szerb irodalom hazánkra vonatkozó termékeiről. Ism. dr. Thim J. - 62

73 történeti 1 rodai,om. Ezen kongresszus történetével .Tireëek József, Vitkovics Gábor, Szávics Milán és Ruvarac Dömötör foglalkoztak. Az 1735-iki congressus királyi biztosa gróf Traun tábornok volt. Ezen olvastatott fel 1735. máj. 7-iki királyi diploma, mely az 1727 ápr. 12-iki rescript elleni harc eredményénektekintendő; határozatba ment a szerb huszár-ezred felállítása a szerb nép költségén; megállapíttatott a stóla; s végűi Lyubibratics István kosztajnicai püspök, Iszákovics VTuk, és Raskovics Gábor megválasztattak, hogy Bécsben a szerb nemzeti érdeket védjék. Dr. Szubotics Kamenico: Ο ideji szrpszke vojvodine i narodno-crkvene autonomije na koncu XVII. veka. Letopisz 183. kötet. Szubotics dr. harmincz oldalra terjedő czikkben a szeri) vajdaság és a szerb nemzeti egyház autonómiájának eszméjéről ír, kizárólag a XVII. századra való tekintettel. Szerinte az 1683 — 1699-ig terjedő hadjárat rázta fel a Balkán szerbjeit letargiájukból s a keresztény államok közeledése hozta meg a politikai és culturális fejlődés csiráit. A szerbek ekkor tömegesen keltek fel az osztrák ós magyar seregek megjelenésekor, hogy politikai szabadságukat kivívják. A szerző kissé túloz, mert kétségtelenül ekkor a nemzeti eszme még csak bölcsőjében volt s inkább a keresztényi jelleg volt az erkölcsi rugó, mely szemben állott a szerbeket elnyomó és a ráják sorsára síílyesztő muzulmánok hatalmával. Az 1690. évi ápr. 6-iki kiáltványt Szubotics jelentéktelennek tartja és szerinte nem ez, hanem az 1690. évi aug. 21-ikí privilégium alapja a szerbek politikai történetének Szt. István koronájának területén. Ο abban a vajdaság eszméjét pillantja meg, — nem az 1848—49-es értelemben — hanem hogy a szerb, bolgár stb. balkán népekből Szt-István koronájához csatolandó vajdaság alakítása forgott szóban. Az ál-Brankovics György fellépésében is politikai czélzatot lát. Ο azt hiszi, hogy ő III. Arzén patriarcha tudtával a balkán népeket a régi szerb despotság czime alatt egyesíteni akarta. Valószínűnek tartja, hogy Ausztriát és vezéreit megkerülte s tudtok nélkül akarta czéljait megvalósítani. Elfogatásával azonban tervei meghiúsultak. Szubotics nézete, hogy az 1690. ápr. 6-iki kiáltvány magában foglalja a vajdaság eszméjét; Lipót abban mint magyar király szól, történeti jogok czimén, s egyben igéri a balkán népek szabadságát, kiváltságait, vallásukat és szabad vajdaválasztási jogaikat stb. megvédeni. Ε szerint Lipót mint SZÁZADOK. 1898. I. FÜZET. 5