Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Új könyvek - 660

662 TÁRCZA. — Az »EPERJES! SZÉCHENYI-KÖR« ÉVKÖNYVE az 1897/8-ik évre dr. Horváth Ödön jogkari dékán, titkárnak szerkesztésében e napokban hagyta el a sajtót. A gondosan egybeállított és érdekes adatokat tartalmazó évkönyv élénk világot vet a felvidéken oly fontos kulturális hivatást betöltő közművelődési egylet viszonyaira s örvendetes képét tárja elénk e viszonyok fejlődésének és virágzásának. Az egylet múlt évi zárszámadásai 4352 frt 44 kr. bevételt és kiadást igazolnak, bele nem számítva az egylet népnevelési szakválasztmányának 6749 frt 15 krajezárnyi vagyonát. Az egyletnek közel 1250 tagja van s a kulturtörekvésekkel sikerült az egyletnek — vidéki választmányainak működése folytán behálóznia az egész vármegyét. Az évkönyv Pulszky Percncz volt tiszteleti tag arczképén kívül két értekezéssel adózik Pulszky emlékének. Az egyiket Berzeviczy Albert olvasta fel a közgyűlésen, mely rövid vonásokkal találóan és meleg hangon festi Pulszky működését. Másik pedig dr. Horváth Ödön »Vázlatok Pulszky Ferencz életéből« czimfí tanulmánya. — DR. CIIORÉNYI JÓZSEF 1896-ban kiadta Illava okmánytárát a 1339—1526. évekre vonatkozólag s történeti bevezetést, irt liozzájok, vázolván mindazt, mit a korábbi évekre, Illava múltjára vonatkozólag összegyüjthetett. Ugyancsak ő most egy újabb kis munkával gazdagította irodalmunkat, melyben az illavai katli. plébánia történetét vázolja okmánytár kíséretében. Becses adalék mouographiai irodalmunkhoz s óhajtandó volna, hogy Chorényi Illava egész történetét felölelje és kidolgozza. RADÓ-BOTIIFELD SÁMUEL ismert nevű publicista »Die ungarische Verfassung« czímén egy alkotmánytörténeti vázlatot adott ki. mely az Árpádoktól egészen a legújabb időkig tárgyalja a magyar alkotmány fejlődését s czélja, hogy a külföld s első sorban a német közönség, melynek figyelmét uralkodója a mult évben reánk irányozta, helyesebb fogalmakat szerezzen rólunk s ezeréves alkotmányunkról s mint szerző az előszóban mondja, ha Oraniai Vilmost, Erzsébet királynét, Colignyt, mint az európai szabadság hőseit ünnepelik, neveik mellett a Bocskay és Bethlen névéi is helyet kérnek. Helyes felfogás, tiszta áttekinthetőség, könnyed előadás jellemzik szerző művét, mely újabban franczia nyelven is megjelent a Bertha Sándor fordításában. A mű függelék gyanánt a »Magyar alkotmány legfontosabb törvényei«-t is közli. — DR. MARIENESCI' ATHANÁZ a magyar népnyelv philologiai eredetéről, értelméről és a kaukázusi Magyarországról igen érdekes értekezést írt, melyben előre bocsátja Váinbéry, Patrubány és Hunfalvy véleményeit a magyar nép névről. Bemutatja történeti· alakjait, származását s az azokból származott, alakokat, a kaukázusi Magyarország neveit, a magyar nép névnek különböző