Századok – 1898

Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - IV. közl. 600

MAGYAR FERENCZRENDIEK A XY1. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN. 615 Ismerjük különben a tartomány főnök levelének tar-' talmát is. Tekintettel azokra a jótéteményekre olvassuk ebben amelyekkel Szerecsen Klára rendünket elhalmozta, nem tagadhatjuk meg kérésének teljesítését. Ha tehát a szerzeteseket nem fenyegeti újabb veszedelem Sellyén, ós a múltkori öldöklés nem irtotta ki teljesen a lakosokat, küldj ide négy testvért, úgymint egy házfőnököt, egy áIdőzárt és két laikus rendtagot. Olyanokat válassz ki azonban, akik erre maguk is önként vállalkoznak, miután csak ilyenektől lehet várni, hogy működésűkkel a népnek igazán javára szolgálnak.1

) Természetes másrészről, hogy sem a tartományfőnök, sem pedig a kusztoszok nem rendelkezhettek a szerzetesek életével. sőt tartozó kötelességük volt társaik életét a veszedelemtől lehetőleg óvni. Innen van, hogy több esetben az e tekintetben reájuk nehezedő felelősség érzetében kiparancsolják a szerzeteseket a fenyegetett zárdákból, vagy nem engedik meg, hogy oda visszatérjenek, bár kétségkívül találkoztak volna köztük olyanok, akik az önfeláldozás elszántságával állották volna meg helyeiket, ha tudják, hogv ezzel a szegény hivek lelki üdvének használnak. Az előbb említett levélben több ilyen intézkedést találunk. Az olyan zárdákban írja a tartományfőnök a kusztosznak amelyeket az ellenség nem égetett fel, megmaradhatnak a szerzetesek, ha el vannak látva a szükséges enni és inni valókkal; Csákánból azonban helyezd át őket más helyekre. Ezen áthelyezésnél a legnagyobb óvatossággal szükséges eljárni, nehogy a kegyurak valamely módon a szerzetesek ellen ingereitessenek. Mindenek előtt a templom és zárda azon értékesebb tárgyait kell titokban elszállítani, amelyeket a zárda lakói szereztek be; azokat pedig, amelyeket a kegyurak időről időre ajándékoztak a kolostornak, néhány hiteltérdemlő egyén jelenlétében vissza kell téríteni az adományozóknak, vagy azok örököseinek. Az átvétel megtörténtéről a szerzetesek szerezzenek maguknak az illető uraktól hiteles elismervényt. Vigyék magukkal az összekoldult bort is, ha mind nem is, legalább egy részét. Mikor mindezeknek az elszállítása megtörtént, legelsőnek a kusztosz egyik szerzetes társa kíséretében hagyja el a zárdát; négy vagy öt nap múlva a szerzetesek kettenkint vagy négyen együtt utazzanak uj állomáshelyeikre, legutolsónak a házfőnök költözzék ki a kolostorból a még ott maradt rend') Levelező könyv 40.