Századok – 1898

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalék Böjthi Gáspár művének kritikájához 598

ADALÉK BÖJTHI GÁSPÍ.K MÜVÉNEK K[LITIKÍ.LLUOZ. 599 Cibinium, negavit se daturum; nunc ultro offertur, accipere renuitis stb. Hasonlítsuk most össze az idézett részeket Bethlen Grábor 1613 decz. 10-ikén kelt levelének egyes helyeivel: (Közölve Archiv des Vereines f. sieb. Landesk. Neue F. Bd. III. 234.) Kiből ez kettőnek kell általán fogva következni, hogy vagy az Subditus jegyezteti meg magát Urához Fejedelméhez való nagy idegenségről és engedetlenségről, és így az Fejedelmi állapotot ós az mi gubernationkat Isten és az világ előtt Iustificálhattjuk, vagy penig, az kik ennek az közöttünk való diffidentiának okai és indítói, azok számadási lesznek ez dologrul. Holot valamit kegmetek vagy most, vagy ezelőtt, vagy ezután kévánhatna mi tőlünk, régen magunk zabadosan ellzant kez akaratunkból, mint igaz hazafiak azt nemcsak megigirttuk, es megattuk kegmeteknek, hanem irasunk, propositioink es becsületes Tanácskovetink altal offeraltuk; Zebent kértétek, hizen, megattuk, minden Privilegiumival, I mmunitassival, az egez Szaszsagnak regi igaz praerogativájával egyetemben . . . mi köztünk és Báthori közét Zeben állapottiarol nem különben forog az kegmetek dolga, mint az erkölcses gyermeké, mikor étellel kenaliak haragiaban el nem vezj, es mikor eő is kerne, nem adgiak. Ez eleőtt igen kerte Zebent kegmetek, nem attak; most mikor adnak, nem vezi. . . . Mint látjuk, Böjthi felhasználta e levelet Angyalos beszédében, a mit a nem idézett részletek is mutatnak. Hol fordított, hol pedig szónoki körülírással élt. A levelet Angyalos János és Horváth János vitték a szász egyetemhez, ugyanazok, a kik Böjthinél is mint követek szerepelnek. Csakhogy a történetíró az Írásbeli izenetet szónoklattá alakította át. ANGYAL DÁVID.