Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Horvát történelmi Repertorium - 557

558 TÁRCZA. 1608-ban közli a törvényszék előtt akkor használatos eskümintákat, külön a római katkolikusok és gör. keletiek (Vlasi) számára. Érdekes, hogy ezen statutum nem einliti az akkor uralkodó magyar királyt, hanem csak a Frangepánokat, kik Zeng urai voltak egész 1470-ig, mikor Mátyás király Zeng ügyeinek intézését közvetlenül saját hatásköre alá rendelte. A Frangepánok jurisdictióját Zeng felett szabályozta IV. Béla egy 1260-ban kelt okirata, melynek egy ujabb megerősítése 1322-ből fenmaradt Róbert Károly aláírásával és kettős zöld-vörös selyemen függő pecsétjével : ez eredetiben megvan a horvát országos archívumban az 164<i-ik számú csomagban. Lucius hibásan közli; az Arkiv III. kötete a 1 (i9-ik lapon helyesen. G ö r ζ és Gradiska. (Irta Kociaucsics István. Arkiv III, 173 — 222.1.) A rómaiak már 179-ben Kr. e. bírták a Socsa (Sontius) mind két partját, s ottani kolonistái »Ambisontii« néven ismeretesek. Augustus idejében a barbárok ellen itt sok várat emeltek. Aquileja, német okmányokban Aglar. szlávokban Oglej. Róma legrégibb koloniája e vidéken. Theodosius itt végezte ki Makszimianust, kit 388-ban Sziszeknél (Siscia) legyőzött. Attila 452-ben foglalta el. 558—698-ig Aquileja az Arianizmus főfészke volt. mert patriarchal ariánusok voltak. Gradiska nevével először 1175-ben találkozunk III. Sándor pápa bullájában, melyben az aquilejai patriarcha fenhatósága alá helyezi. Lakosai szlovenek voltak, mit a város neve (váracska) is bizonyít. A görzi grófok fenhatósága alatt állott, a török világban 1473-ban a velencziek hatalmába került rövid időre. A görzi grófok kihalása után 1511-ben Ausztriáé lett. III. Ferdinánd 1647-ben az Eggenberg grófoknak adományozta. Ezek kihalása után a Habsburg liáz vette fel czimébe. Görz, horvátul Gorizia, Gorica. III-ik Ottó 1001-ben említi: villa, quae slavica lingua vocatur Gorizia, 1248 óta a Meráni grófok birták, Meráni Gertrud II. Endre neje, Erzsébet pedig I. Alberté. Meráni Vl-ik Meinhard Subies Pál bán leányát birta feleségül 1300-ban; szövetségese volt Babonics Ivánnak 1316. és leányát Annát Frangepán János birta feleségül (1352 —1385). Az utolsó görzi gróf, Leonard Ujlaky Miklós boszniai király leányát vette el 1475-ben. Ennek halála után a Habsburgok jogara alá jutott (1508). Velencze 1509-ben elfoglalta, de Frangepán Kristóf kiűzte őket. Két órányira Goriczától van egy hely, melynek neve Vogerska (magyar), de nevét e vidéken németül mégis Hunnenbaclmak mondják. Emléke ez Attila e vidéken való hadjáratának és bizonyítéka, hogy a nép a magyarokat a hunnokkal egy néj)nek tartotta. Kukuljevics jelentése levéltári és könyvtári kutatásairól. (Arkiv IIT. 334 — 338. lap). A velenczei »Dei