Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Horvát történelmi Repertorium - 557

TÁRCZA. 559 Frari« levéltárban találta Kr esi mir egy oklevelét 1059-ből; 7 okmányt 1116 — 1166-ból, köztük egy Gr. püspök (vagy Gregor nini, vagy György zárai püspök) meg nem nevezett fiától Kálmán király korában, mely elmondja, liogy jutott Horvátország magyar jogar alá és elmondja Kálmán koronázó esküjét ; számos szerb okmányt a XIV-ik századból és Zrínyi Péter két levelét 1641-ből, melyben a dozsét és a tanácsot lakodalmára meghívja. — A szent Márk könyvtárban Závorics Dominik kéziratát a XVI-ik századból : De rebus dalmaticis libri octo ; ez forráskép említ több eddig ismeretlen történelmi művet, igy egy spalatói krónikát, spalatói Boldizsár, Salonai Mihály, Marius Máté. Commentaria illirica czimű művét. Spalatói Boldizsár művét Alandí Márk olaszra fordította »Delle cose della nazione illirica.« Barbeto János 1480-ban irt művét »História Dalmatiae« is idézi és noha ezt Engel is említi (175. lapon), a mű máig is lappang. — A »Deila Salute« levéltárból Kresimir egy okmányának másolatát találta 1071-ből és egy ciril kéziratot a XYDI-ik századból latin fordításával együtt, czime : »Annalium ecclesiasticorum synopsis chronologica.« — A laibachi lyceum könyvtárában igen gazdag glagol könyvgyűjteményt talált. —· A bécsi titkos levéltárban sok horvát és szerb okmányon kivül Kastriota Skanderbég egy ciril és Amurat szultán egy ciril betűs okmányát 1485-ből és Zrínyi Péter fordításának »Syrena mora adrianskoga« (Az adriai tenger szyrenája) egy eredeti kéziratát találta, mely a Zrinyiász első nyolcz énekét tartalmazza és sokban különbözik a nyomtatásban megjelent példánytól. Azonkívül megtalálta itt Zágráb, Yarasd. Kaproncza. Krapina, Teplisz, Csáktornya és Klenovnik rajzait 1636-ból. Főképen a XV-ik század előtti dolgokat kutatta. Arkiv IV-ik kötet. Decsánszki István szerb király élete, szerb nyelven irta Gergely a decsánszki zárda főnőké 1400-ban (Kukuljevics bevezetésével Arkiv IV, 1—30. lap.) írója Bulgáriában született, szerzetes volt Athos hegyén, zárdafőnök a decsáni zárdában, 1414-ben Litvánia metropolitája Kievben, Vi told litván fejedelem barátja, a görög egyházat a rómaival egyesíteni iparkodott és e tárgyban járt Rómában és Konstantinápolyban, de eredmény nélkül ; a déli oroszok nagyrabecsülték, az éjszakiak mint árulót átkozták. Meghalt Kievben 1419-ben. Sok munkát irt. Ε történelmi életrajz több kéziratban maradt fenn ; értékes a Byli zárdában levő s 1479-ből származó másolat. Nyomtatásban először az Arkivban jelent meg. Történelmi szempontból fontos forrás mű. Klimentovics Simon fráter horvát évkönyve 1508-ból,