Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Középiskoláink története. Ism. Dézsi Lajos - VI. 550

550 TÖRTÉNETI IRODALOM. Azért is neveztetik Hunczryk ezen tartomány, a ki magyarul ezt teszi : vissza, vissza, Hun. Mert, a midűn visszaverték szegínyeket, azt kiáltották nekik : Hunczryk, Hunczryk. Míg most is vannak derík nagyságos urak itten, kik Hunnoknak hivattatnak s nem is tagadják, hogy nem az Hunok maradéki. sőt még gyönyörködnek ezzel, hogy ahbúl az mi régi híres nevezetes s vitéz magyar nemzetsígiinkből valók. Mag'amot is enyihányszor becsületesen tartottak, most is csak termíszet szerint kitetszik belőlök, hogy bizony magyar nemzetből valók.« Az okmánytár ötödik kötetének xitolsó levelét Bákóczi 1707-ik év utolsó napján irta Károlyihoz. A következő évben a fejedelem maga is Károlyba utazik, a Károlyiak várkastélya lesz fejedelmi székhelye; febr. 1-én érkezik meg sitt tölt huszonkét napot tanácskozás, vadászat s mulatozás közepett. Itt és ekkor nevezte ki az erdélyi statusok hadainak élére »commendérozó főgeneralisnak« Károlyi Sándort is. Ez időből tudatta a már nagyobb lánynyá serdült Károlyi Klára nagyanyjával, hogy Kákóczival lejtette a tánczot. Károlyi Sándornak ezután mind inkább vezető szerep jut a Rákóczi mozgalomban, az események is változatossabbak lesznek s végül a szatmári békekötésben övé a döntő szerep. Ε körülmények miatt a rendkívül érdekes és változatos tartalmú ötödik kötet után még nagyobb érdeklődéssel és várakozással tekintünk a folytatás: a hatodik kötet elé! " D. L. Középiskoláink története. VI. 4 gyulafehérvári rám. kalit, fögymnasium történetét Csiky Miklós tanár irta meg. Ez iskolát a jezsuiták látták el a múltban tanárokkal s története szorosan összefügg a rendével ; a rendet ért viszontagságok az ő viszontagságai is. Kevés az, a mit az iskola történetéről szerző kinyomozhatott s természetesnek tűnik föl, hogy a minduntalan támadt hézagot a rend történetével igyekszik pótolni. 1579. okt. 1-éről, a mikor t. i. a meghívott jezsuiták megérkeztek Erdélybe, keltezi szerzőnk az iskola kezdetét. A rend kiűzésével (1589) az iskola is megszűnt egy időre ; de hat év nmlva az elűzöttek visszatérnek, hogy három év múlva és azután még sokszor kimenjenek. Néha ugyan egynehány megmerte tenni, hogy álnév alatt, világi papi ruhában benmaradt. Az iskola főpártfogói a Báthoryak, I. Lipót és Apor István voltak; első igazgatója Leleszi János (1579— 1586.) tolt. Az iskola történetéből csak kevés általánosabb érdekli mozzanat emelkedik ki. A rendnek általánosan ismert tanítási