Századok – 1898
Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Középiskoláink története. Ism. Dézsi Lajos - VI. 550
'TÖRTÉNETI IRODALOM. , 551 svstemáját itt is változatlanul életbe léptették. Aliként a többi iskolákban, ők is latin nyelven tanítanak, latin nyelven beszélés s a classions irodalom szellemébe behatolás a tanítás végczélja; fontosnak tartják, hogy a tanulók ambitióját versenyzés által fölkeltsék s fokozzák ; itt is játszattak színdarabokat, de azokból egy példány sem maradt meg az iskola levéltárában. Nevezetes adat, hogy a Hóra-lázadás hatása a tanulók számát felényire leszállította (1783. 121, 1784. 63 tanuló), s hogy a tanulók szülei rovatába több helyütt az van bejegyezve : »Megöletett a Héra-féle lázadásban«. A rend gyakorlati felfogásának élénk bizonysága az, hogy egyízben (1803) nincs iskola, mert a tanulókat földmunkához, máskor pedig tégla- és gerendahordásra használják fel. Szintén jezsuiták látták el a lőcsei kath. gymnasiurnot, melynek történetét Halász László irta meg. Kendszeres történet ez, néni ügy mint a Csiky Miklósé, közös tulajdonságuk, hogy a régibb korból ennek szerzője sem rendelkezik sok adattal. Sorra veszi az iskola keletkezését, jellegét, azután közli rektorainak, conrectorainak, collegáinak névsorát, a gymnasium tanítási tervét, rendtartását stb. A legelső adat az iskoláról 1466-ból való, ez évben dicsekszik Steinmetzer György építőmester Bártfa város tanácsának, hogy Lőcsén »szép iskolát« épített, 1513-ban pedig a város elöljárósága egyezségre lép a lőcsei plébánossal, hogy a tanulók a templomban esténként énekeljenek. A reformátio előtti időből leghíresebb rektora volt az iskolának az angliai menekült Coxe Lénárd, kit a város 1520-ban választott meg e mintegy két évig viselt tisztségre. 1544-ben már lutheránus az iskola rektora s lutheránus szellemű maga az iskola is egész 1672-ig, a mikor a jezsuiták foglalják el. A protestáns gymnasium Trotzendorf Bálint goldbergi iskolájának mintájára szervezkedett, s e hírneves paedagogusnak máig fenmaradt egy levele a városi levéltárban, melyet 1551-ben a városi tanácshoz intézett, Ugyancsak fenmaradt az 1589-iki tanrend, az 1626-iki iskolai rendtartás, melyeket Halász röviden ismertet, az 1670-ik évi Rőser Jakab-féle tanrend, melyet azért nem ismertet, mert két év múlva a gymnasium úgy is külerőszak által lett beszüntetve. Efelől ugyan bátran közölhette volna, ez által alig veszít valamit e tanrend érdekességéből. A gymnasiumnak fő jóltevője Tliurzó Elek volt, a ki végrendeletében (meghalt 1543 jan. 25-én) a szegény tanulókról is megemlékezett. Midőn a jezsuiták a protestánsok örökébe helyezkedtek, tanár, iskola, minden volt, csak tanítvány volt kevés, ügy hogy még a foglalás után még sokáig panaszkodnak : »Tota die recreatio, quia in scholis paucissimi discipuli comparuerunt« ; a következő