Századok – 1898
Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Dr. Luther Martin’s 6 Werke. Ism. Kropf Lajos 535
538 TÖRTÉNETI I RODAI.OM. történt. Luthernek maga a császár sem tilthatja meg, hogy könyvet ajánljon neki, ergo Mária sem diktálhat neki. Némelyek féltik az ő (Mária) lelki üdvét, mások lutheranának tartják őt, de ő eddig komolyabb dolgot nem követett el annál, hogy böjti napokon húst evett nagyobb betegség elhárítása végett, Ezt ügy kell értenünk, liogy előleges dispensatio nélkül szegte meg a böjtöt. Különben mindkét fivére, mint tudjuk, bizonyos engedékenységgel bánt vele, különben Károly császár alig irta volna neki később, hogy udvarmesterét, kamarását, udvarhölgyét, predicatorját és alamizsnását (prescheur, aumonyer) bocsássa el, mert a mit megtűrtek eddig (tehát Magyarországban), nem tűrnék meg Németalföldön, hova az özvegy királynét nagynénjének, az elhalt Margit kormányzónőnek utódjává nevezte volt ki. Magának a török veszedelemnek oka is vitás kérdést képezett a két párt között. A »pápisták« avval vádolták az »eretnekeket«, hogy a közeledő török veszedelemmel nem törődve belzavarokat okoztak s az így támadt meghasonlás folytán a keresztények nem vethettek gátat a pogányoknak. Luther követői ellenben a török hódításaiban Isten ostorát látták, melylyel az evangéliumtól való eltérés és a protestánsok üldözése miatt büntette az Úristen a kereszténységet. Ilyen vitairat volt pl. »Ein Sendbriff .... warumb der Türk obgelegen hab« stb. (Dresden, 1526) vagy »Vrsach, warumb Vngern verstöret ist, und ytzt Oesterreich bekrieget wird .... Durch Conradum Cordatum Prediger zu Zwickaw 1529« és több más. Helyesen jegyzi meg kiadónk, hogy már az öreg Seckendorf utalt arra, hogy maga Λ\ Károly császár a franczia királyt vádolta avval, hogy ő volt az, ki a törököt a kereszténység ellen uszította. Egy más bennünket érdeklő apróság az ugyané kötetben adott »Das Papst-thum mit seinen Gliedern gemalet und beschrieben 1526« reproductioja az eredeti fametszetekkel. Ezek egyike (Nr 38) a »der Ungerer Herrn Orden« tagját ábrázolja a következő magyarázattal : »Ynn ungaria war dieser anfangk »... Rot, darunter weys, ist yhr gewandt Forn eyn creutz zu der rechten handt Auff den mantel von grünem duch.« A versíró továbbá hozzáteszi, hogy a szerzetet nem igen ismerik; csak annyit tud róla, hogy »gazdag urak« tagjai. A másik (Nr 39) a »Schlavoni Orden« tagját ábrázolja