Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Középiskoláink története. Ism. Dézsi Lajos - V. 460

441) TÖRTÉNETI IRODALOM. különösen Mária-Terézia a protestánsoknak szintén türelmetlen ellenségei voltak s csak 1785-ben költözködtek vissza régi, visszavásárolt birtokukba ugy, bogy abból többé nem űzték ki őket. A zaklatások ugyan ezután sem maradtak el teljesen, mint pl. 1801-ben az iskola folyosóját lefoglalták lisztraktárnak s annak hagyták tizenkét esztendeig. De örültek, hogy többet nem követeltek tőlük ! Ezeket mondja el bőven, részletesen és szépen Hörk műve általános részében. A különös rész az iskolai épület változásait, a rektorok, conrectorok, subrectorok, tanárok életrajzát, az 1545-iki Stockei Lénárt-féle iskolai törvényeket, az 1667-iki, 1707-iki, 1742-iki, 1758-iki, 1806-iki, 1826-iki, 1861/2-iki és 1885. tanrendet és tantervet közli; külön fejezet szól a könyvtárakról, pénzügyekről s végül okmánytár zárja be a gazdag és változatos tartalmú kötetet, melyet azonkívül több képmelléklet, oklevélhasonmás, pecsétrajz is díszít. Nem hallgathatunk el egy pár megjegyzést. Még évekkel ezelőtt egy kritikus szerzőnek »Az ev. Tisza-kerület püspökei« czimű jeles munkáját ismertetve, megrótta latin írásmódjáért, hogy Petrus Zabelemst stb. ir a magyar szövegben. Ε hibát, mely pedig a stilus folyamatosságát zavarja, még mindig nem tudta levetkezni, még mindig Ernestus Hilarius Binert, Horváth Stansith de Gradecz Gergelyt stb. ir. Készséggel elismerjük, hogy nem tudnánk erre most annyi példát idézni, mint előbb emiitett kritikusa. Szintén mulasztás, hogy a szerző műve azon részeinek, melyek az iskolai értesítőben is megjelentek, lapszámozását nem javította ki, s e miatt az első füzetben kétszer ismétlődő lapszámozást találunk, de természetesen ez nem a mű becsét érinti, csupán az idézést nehezíti meg. Ezektől eltekintve valóban nehezen tudnók meghatározni, hogy vájjon paedagogiai, irodalom-, vagy művelődéstörténeti adataiért örüljünk-é inkább Hörle jeles munkájának ? Mind a három tudományág művelőinek figyelmét felhívjuk reá. Sőt még Ά nyelvész is talál benne adatokat. Egyik idézetében ugyanis (1532-ből) »de praedio padfewlth«-ről van szó; egy 1563-iki német nyelvű számadásban nerckesch, messelatho, hosusele, bartolos, dyobaros, czyroka említtetnek. Tárgyrokonságnál fogva mellékesen megemlítjük, hogy elvétve más iskolai monographiákban is találunk régi vagy elavult magyar szavakra. Hogy egy példát említsünk, a kézdivásárhely-kantai gymnasium történetének irója 1692-ből közöl egy oklevelet, melyben az Apor és Cserey Mihály kedvelt maradvá-ja szintén előfordul : »El-