Századok – 1898
Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Középiskoláink története. Ism. Dézsi Lajos - V. 460
441) TÖRTÉNETI IRODALOM. sag fokainak számítása« czimen 1889-ben megjelent művét, a hol mindez bőven és világoson van tárgyalva. De mind e megjegyzések egyes részletekre vonatkoznak s nem érintik a mű lényegét. Ali a, Bárczay munkáját nyereségnek tartjuk irodalmunkra nézve s meggyőződésünk, hogy az üdvös lendületet fog adni szegényes heraldikai irodalmunk fejlődésének. Elvégre itt van már az ideje, hogy tul legyünk a műszavakkal való bibelődésen s az alapfogalmak tisztázásán. Ε szolgálatot megteszi a Bárczay könyve. Avatott szakembernek beható tanulmányon alapuló munkája; szerzője a magyar viszonyokra tekintettel irta munkáját, innen vette példáit, innen vonta el szabályait, Bízvást ajánljuk a történetkedvelők ügyeimébe, mert a heraldika minden fontosabb kérdésére vonatkozólag alapos útbaigazítást és feleletet fognak benne találni, sőt szakemberek is nem egy érdekes és új példával s a finom megfigyelésnek s talpra esett következtetésnek számos eseteivel fognak itt találkozni. Hogy a szövegben közölt 714 ábra és három melléklet a mű becsét nagyon emeli, a pontos indexek pedig használását igen megkönnyítik, felesleges hangsúlyozni. Elismerés illeti meg a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságát is, hogy a díszes mű megjelenését lehetővé tette; szerencsésebb választást alig tehetett volna, mint midőn annak megírását Bárczay Oszkárra bízta. L. Középiskoláink története. Y. Az eperjesi er. her. collegium történetet három terjedelmes füzetben llörl: József egyháztörténetiró irta meg. A művéből az iskola értesítőjében mutatványul közölt részt e folyóirat 1896. évfolyamában (173. lap) már ismertették, e miatt kissé szűkebbre fogjuk ismertetésünket. Ha van bizonyos jogosultsága azon történetírói felfogásnak, mely a világtörténetet genialis nagy férfiak életrajzában s szellemük teremtő erejének világra szóló hatásában látja, még inkább jogosult az a felfogás, mely az iskolatörténetét a paedagogia szerény, fáradhatatlan, önfeláldozó munkásainak életrajzaiban kívánja feltüntetni, mint ezt Hörk művében látjuk. A felső magyarországi városok történeti emlékeit az idő legjobban megkímélte, ez az oka, hogy Eperjesen már 1440-ik évi feljegyzésekben találkozunk a tanítóval. »A tanítónak így szól ez évről egy számadásjegyzék — másfélévi dijával, 38