Századok – 1898
Könyvismertetések és bírálatok - Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve. Ism. L. 457
441) TÖRTÉNETI IRODALOM. A heraldika kézikönyve. Műszótárral, 714 szövegközti ábrával és 3 melléklettel. A m. tud. akadémia történelmi bizottsága megbízásából irta Bárczay Oszkár. Budapest. Kiadja a m. tud. akadémia, 1897. 8-rét. VI+713 lap. Ára kötve 6 frt. A történelem segédtudományaira nálunk mindeddig nem fordítottak fontosságuknak megfelelő figyelmet. Alig van olyan ága, a melyből kielégítő vezérfonal vagy segédkönyv állana az érdeklődők és tanulni vágyók rendelkezésére. Nincs magyar nyelven oly mű, melyből alapos oktatást nyerhetnénk a nummismatika, sphragistika alapelveiről. Rupp, Czobor stb. e tárgyú műveinek más a czélja. A régészetből még mindig Rónicr Kláris »Kalauz«-ára s Czobor egy fordítására van utalva a magyar olvasó. Régészeti művek minden évben jelennek ugyan meg nálunk s liébe-korba egy-egy számot tevő munka is tűnik föl, de ezek specialis magyar tárgyúak, egyikből sem ismerhetjük meg magát a tudományt és annak módszerét, sőt sokszor annak ismeretét az írónál sem constatálhatjuk. A kortanból szerencsére — nem is olyan régen — az akadémia egy pályázata segített a hiányon, egy olyan jeles munkával, mely a külföld irodalmában is számot tenne. Még legnagyobb irodalma van a diplomatikának, de itt is a Schwartner és Perger munkái után a Horvát Árpád compendiumai alig tekinthetők e tudományág tovább fejlesztésének s sokszor hangoztatott önállósága mellett is alig egyéb compilationál. Hogy a többi segédtudományokat, melyekre nézve szintén nem sokkal jobb. vagy még rosszabb a helyzet, mellőzzük: a heraldika tudományos müvelése is ujabb keletű nálunk. Van ugyan már 1695-ből Pá riz Pápai Kerencznek egy »Ars Heraldica« czímű munkája, de ennek alig van egyéb jelentősége, mint hogy lehetővé teszi, hogy e tudományágnak nálunk művelését ne a legújabb időből datáljuk. De csak a mi a tárgyat illeti; lia tudományos szemponthői tekintünk végig irodalmán, alig busz éves irodalomról szólhatunk. Mondhatjuk azóta, a mióta a Magyar Heraldikai és Genealógiai társaság megalakult. 1880-ban Tagányi Károly irt egy rövidsége mellett is alapos és számottevő heraldikai resumé-t »Magyarország czimertára« czímű, fájdalom. csonkán maradt műve elé bevezetésképen. Ez az első tudományos heraldika. Utána báró Nyáry Albert vállalkozott egy bővebb heraldikai közikönyv megírására, sok és nagybecsű anyagot hordott össze, de a halál meggátolta abban, hogy munká ját befejezze, tudományos rendszerbe öntse s e miatt a halála után 1886-ban kiadott munkája inkább heraldikai anyaggyűjtemény, mint rendszeres heraldika. Ez fejti meg, miért gondoltak egyes szakférfiúk ennek megjelenése után csakhamar ujabb kézikönyv