Századok – 1898

Értekezések - DR. ILLÉSSY JÁNOS: Balassa Bálint Annája 20

UK. II.LKSSY JÁNOS. tásához most már bátorsága volna. A Losonczy Anna természete · legalább ebben a korban — teljesen elütő a Balassáétól. Bálint most is a régi könnyelmű, hirtelen hevülő, jó szive mellett is erőszakos, csélcsap gavallér. Hisz csak az imént volt valami szerelmi kaland miatt kellemetlen összekoczczanása az érsekújvári kapitánynyal. Ellenben Losonczy Anna már többszörös nagyanya. Viseli is tisztét komolyan, illően. Egész életében jó gazdaasszony volt; takarékoskodó, szerző természete most már csaknem a telhetetlenségig fajult. Az ilyen asszony, ha még egyszer férj után vágyott, csak állhatatos, jámbor természetű s mindenek felett takarékos férfit keresett magának. Ilyennek tapasztalta másik udvarlóját Grímesi gróf Forgách Zsigmondot, a későbbi nádort, aki bár tetemesen fiatalabb Balassánál (1565-ben született), de komoly igyekezetének, magasra törő tehetségének már is sok szépet igérő jelét adta.1

) Balassának apránként be kellett látni, hogy szivével csak játszottak, hogy nyerhetetlen boldogság után sovárgott. Ennek a tapasztalatának ád kifejezést e sorokban : Lelkemnek fájdalmát, érted való kinját maga te is jól látod, De ingyen sem érzed, só't inkább neveted, magadban csak csúfolod, Mondván : hadd-hadd — úgymond — hiszem veszti nagy gond, kínomat ugy mosolygod. (LVII.) Ettől' kezdve mindinkább borongósabb hangulat vesz rajta erőt. Amit eddig szerelmi évődésnek tartott, az most a keserű csalódás érzetét támasztja fel. A Júliához irt LVII, LVI11. sz. énekek legmegkapóbb kifejezői a költő ezen lelki állapotának. De ám akár meggyen velem, bár szeretem, szabad legyen más vele mondja a lemondás bánatos hangján. Ez a költemény egyszersmind az utolsó, amit Losonczy Annához irt : Ezt összerendelém, többé nem említvén Júliát immár versül. Már ekkor tudta, hogy Forgách Zsigmond diadalmaskodott felette. Hanem azért, szokása ellenére, nem dühöng, nem átkozódik, nem fenyeget. Szive mélyére erőszakolja érzelmeit. Utolsó perczéig mély tisztelettel, önzetlen szeretettel szól kedveséről ; olyannak érzi magát, mint a tűzfényt kedvelő lepke, mely nem gondol vele ha a láng meg is perzseli. Szive mélyéből sajnálja vesztett boldogságát, de az első perczekben bánkódásánál !) Nagy Iván szerint (Magy. orsz. Családai IV. 207.) Forgácb Zsigmondnak három felesége volt: Losonczy Kata, Thurzó Zsuzsánn a és Pálfly Kata. Látni való, hogy L. Kata tévedés Anna helyett.