Századok – 1898

Értekezések - DR. ILLÉSSY JÁNOS: Balassa Bálint Annája 20

BALASSA BÁLINT ANNÁJA. 2!i húzta a hasznát.1

) Révay Ferencz is, akit a király a végvárak megvizsgálásával hízott meg, ugy nyilatkozik Ungnadról, hogy a megengedetten feliil terhelte a föld népét, s eltűrte, hogy katonái kegyetlenül bánjanak a szegénységgel.2) Mindazáltal képzelhetőleg rosszul esett IJngnádnénak a kamara eljárása, azé a kamaráé, amely évek óta adós maradt fér jének nemcsak fizetésével, hanem az államnak kölcsön adott 20250 frt kamatjaival is. De ennél sokkal fájdalmasabban érintette a tulajdon lányától és vejétől tapasztalt bánásmód. Ezek követelőztek rajta és perrel fenyegették, ha az apai örökséget rögtön ki nem adja. Végre ugy egyezett ki velők, hogy Zamobor várát a rézbányákkal együtt átengedte nekik; ezek viszont biztosították, hogy Jókő és Szomolány várakat élte végéig használhatja.8

) A gyászév leteltével elérkezettnek látta Balassa az időt az özvegy kezének megnyerésére. Ámbár maga is sok bajjal vesződött, mégis amint időt szakíthatott rá, szép kegyese után járt. Kisérte lépteit s leste az alkalmat a találkozásra. Ha szép szerivel szemben nem lehetett vele, meglepte akár a kapuközben, akár vadászaton vagy bármi úton-módon. Ostromolta szerelmével unos-untalan : Összekulcsolt kézzel, hajtott térddel fővel Júliának könyörgék Hogy megkegyelmezne, tovább ne gyötrene .... (XL.) Ha maga nem mehetett, verses levelekben, példázó ajándékokban adta tudtára, hogy •Julia két szemem, olthatatlan szenem, véghetetlen szerelmem •Tulia vig kedvem s néha nagy keservem, örömem és gyötrelmem •Tulia életem, egyetlen egy lelkem, ki egyedül bír velem. (L.) Es Julia-Anna az ömlengéseket, epekedéseket nem veszi rossz néven. Nem mond rá igent, de nemet se. Ha jó kedvében van. a költőhöz is nyájas s ezzel határtalan boldogságra tüzeli. Ha kedélye komoly, ugy viselkedik, hogy lovagja reményét vesztve, kezdheti elülről az osztromot. Találóan mondja Bálint erről a magaviseletről, hogy Egv felől édesgetsz, más felől kesergetsz, csak bánatra taszítasz. (LVII.) Rgész magatartása azt árulja el, hogy komolyan eszében sincs felesége lenni Balassának; de mintha bánná, hogy a játékot tovább engedte fejlődni, mintsem annak erőszakos megszakí') Akad. ért. a tört. tud. köréből XYI. kt. 3. sz. 61. 1. 2j Tört. Tár. 1894. 36. ") Eszterg. kptln. Its. lib. IV. foi. 163. 242.