Századok – 1898

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - III. közl. 420

THÖKÖLY ERDELYI FEJEDELEMSEGE. HARMADIK KÖZLEMÉNY. Thököly okt. 7. és 8-án Fejérem/háta és a szomszédos Jiun mellett állott táborával, a Székelyföld határszélén : Badenί Lajos pedig közvetlen közelében Segesvár mellett. Thököly csatát nem akart állani, az ellenség kifárasztása és időnyerés volt a czélja, bizván a Belgrádnál győzelmeskedő török segítségre sietésében. Megpróbálta a fegyverszünetkötést is az üldöző császári főhadvezérrel, de sikertelenül. Buni táborából okt. 8-án levéllel kereste fel Badeni Lajost, hivatkozván a török hadi szerencséjére s arra, hogy a szultán egész erejével sietni fog Erdély megmentésére. Ha tehát úgy mond volna valami a közveszély elhárítására czélzó eddig eltitkolt gondolata, közölje vele bizalmasan. Badeni Lajos azonban nem hagyta magát alkudozásokkal feltartóztatni s így Thököly serege is tovább von ült Galamb falvár a (okt. 9.1) s innen Székely-Udvarhely mellé (okt. 10.). Midőn serege a városon általköltözött, a várban német katonaság volt, de sem Tliökölyék a várat, sem a várbeli katonák őket nem bántották. A város lakói közül a félénkebb rész, az asszonyok és a gyermekek részint a várba, részint a vár körül való sáncz ha vették volt be magukat, Thököly tábora a városon felül a »bethlenfalvi lókra« (mezőre) szállván, a vidéket kiélték, elpusztították, a városban is zsákmányoltak, főké]) a tatárok. A lakosság, a mint tudott, védekezett. Thököly is lehetőleg kímélte és védte őket,2

) *) A táborozás pontos datumjai megvannak Almádi István naplójában Mon. Hung. Hist. II. ο. '23. k. -) »Akkor történt ilyen dolog : egy néhány tatár a táborból a várost megjárván, visszamentekben egy elszakadott a társaitól és a vár előtt kikerülvén a Kalamán Lorincz háza tájat, egy kis gyermeket felfog s vinni kezdi, a gyermek felsivalkodván, a tatárra támadnak s úgy bánnak véle, hogy meg is ölik s a várkertben legottan el is temetik. Lett-é hire a Tököli táborában ezen dolognak, vagy nem ? nem tudatik,