Századok – 1898

Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - II. közl. 405

MAGYAR FEREKCZRENDIKK A XVI. SZÁZAI) ELSŐ FELÉBEN. 417 labb szerzeteseket hacsak ezek közül valaki a szóban forgó kihágásoknak szem- vagy fültanuja nem volt. és az ügyben kellő vizsgálatot tartani, azután mindent írásba venni és lepe­csételni az illető zárda pecsétjével; 7. a káptalan elé tartozott az is. lia valaki egy mási­kat veszélyesen fenyegetett vagy megütött; <S. úgyszintén, ha valamely zárdában az alamizsnát nagyon felhalmozták.1 ) A vizitác.zió mint azt a dolog természete is· magával hozta soha sem történt nyilvánosan ; mindenki négyszemközt mondotta el a vizitá tornak óhajait, panaszait, kifogásait. A vizitáczió e bizalmas jellege azonban azonnal megszűnt, a midőn valaki akár főnöke, akár szerzetes társa ellen súlyosabb természetű váddal lépett fel. Ekkor már tanuk előtt kellett történnie a kihallgatásnak, és jegyzékbe kellett venni a val­lomásokat is. Az illetőnek azonban, aki ilyesmire rászánta magát, jól uieg kellett gondolnia a dolgot, és feltétlenül biz­tos adatokra kellett támaszkodnia, különben nagyon könnyen pórul járhatott. A konstitucziók ugyanis kellő módon gondos­kodtak arról, hogy a vizitácziók megfeleljenek eredeti ezéljuk­nak, hogy t. i. ez által a szerzetesek, elöljárók és alattvalók egyaránt, kölcsönös ellenőrzés alá kerüljenek, és hogy a leg­utolsó) szerzetesnek is jogában álljon kifogásait bárki és bármi ellen tartózkodás nélkül nyilvánítania; de gondoskodtak egy­úttal arról is. hogv ezen kihallgattatások ne szolgáljanak alkalmul alattomos besugá,sokra, gálád rágalmakra, szóval a szeretetlenség legveszedelmesebb, mert láttatlaniil működő, aljas támadásaira. A főszabály e tekintetben úgy hangzott, hogy a vádló tartozik bizonyítani is; ha nem rendelkezik bizonyító adatok­kal, akkor hallgasson. Alert ha vádjával ezek nélkül lépett fel. ugyanazon büntetésben részesült, mint a minőt az általa vádlottra szabtak volna, a vétek Ileigazolása esetében. Megtehette azonban azt, hogy a vizitá tor előtt így szólott: erről vagy arról a hibái-ól tudomásom van ugyan, de bizo­nyítékkal nem rendelkezem. Ez esetben a vizitátor bizalmasan számadásra vonhatta az illetőt, akiről szó volt, de csak akkor fenyíthette meg, ha maga is beismerte vétkes cselekedetét. Másrészről biztosítva voltak a feljelentők is. hogy jóaka­ratú, lelkiisnieretbeli kötelességükből folyó felszólalásuk követ­keztében ok nélkül nem lesznek a vádlott társ neheztelésének, vagy bosszújának kitéve. Ki volt ugyanis mondva, hogy sem a ') Levelezőkönyv 155 a—158b. SZÁZADOK. 1898. V. Frzcr.

Next

/
Thumbnails
Contents