Századok – 1898
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király magyar diplomatái - III. 385
MÁTYÁS KIRÁLY MAGYAR DIPLOMATÁI. :í<>407 ámbár hajóhadának föntartása nagy költséggel jár, kész a király szárazföldi hadjáratában is közreműködni.1 ) A magyar követek ezekkel az általános frázisokkal kénytelenek voltak megelégedni. Rómába a jubileumi esztendő kezdetén, 1475 január első napjaiban, érkeztek meg. A pápák ugyanis minden század-negyed első esztendejében mindazok részére, kik az örök városba zarándokolnak, itt a hót bazilikát ájtatosan meglátogatják és töredelmesen meggyónnak, általános búcsút engedélyeztek, amely a világ minden részéből tömegesen vonzotta oda a zarándokokat. Most is Rómát nagy számú idegen töltötte meg, köztök kivételesen sok magyar találkozott.3 ) Többen fényes kísérettel jöttek, így Újlaki Miklós bosnyák királyról fel van jegyezve, hogy száztíz lovas kísérte.3 ) IV. Sixtus február 2-ikán fogadta a két magyar követet,4) a kiket Vetési László, pápai kamarás, a veszprémi püspök ifjú unokaöccse kísért. Ez Eerrárában tanult,5 ) a hol humanista tanulmányokat folytatott, és mind a latin, mind a görög költészetet olyan sikerrel művelte, hogy korának két nagyhírű humanistája, .Tanús Pannonius és Filelfo őt barátságukra érdemesítették, műveit magasztalásokkal halmozták el.6 ) Nagybátyja ·) Deliberationi Senato Secrete. XXYI. 160. (A velenczei állami levéltárban.) a) Ezt a veszprémi püspök unokaöccse alább ismertetendő beszédében említi. s) Pastor II. 459. 4) Jacobus Volaterranus naplójában (Scriptores rerum italicarum. XXIII. 95) január 23-ikára van téve a fogadtatás. Azonban az alább idézendő egykorú nyomtatvány kétségtelenné teszi, liogy az február 2-ikán ment végbe. s) Jacobus Volaterranus szerint »juvenis Perrariae ad humanitateni •excultus«. β) A pécsi püspök 1469 szeptember 13-ikán írja néki : »Petis, ut te inter meos numerarem. Tu vero istud longe antequam peteres impetrasti. Kam ex quo Te utriusque lingvae Musae inter suos adscripserunt, jam ex illo amicus mihi esse coepisti. Nee refert, quod faciem tuam ignoro. Virtus et doctrina etiam inter absentibus facile cernitur. Jure •ergo Tibi gratias habeo, qui me ad mutuam benevolentiam ultro provooasti, qui si tacuisses, dignus eras prius rogari.« (Koller. IV. 226.) És Filelfus 1469 november 3 ikán : »Et graecam Tuam orationem et carmen latinum vidi libenter, lectitavique libentissime. Sumque ingenii Tui praestantiam non medioeriter admiratus. Dilectionem autem erga me tuam nisi plurimi faciam. sim plane ingratus. Quare Te cum maiorem in modum laudandum existimo, tum etiam amo egregie . .. Illud Tibi indubitate persvade, me ita esse tuum, ut omnia de me tibi possis constantissime pol-