Századok – 1898

Tárcza; Önálló czikkek - Gombor Ferencz Albin: A Longobardok történetéhez 361

TÁRCZA. 361 tott ki ? erre pedig csak Farkas nádorsága az útmutató. Hogy 1185-ben ki nem állították, bizonyítja az, bogy Farkas után 1184-ben Dénes, 1185-ben pedig Tamás a nádor; de igen is lehetséges, hogy 1183 a helyes keltezés. Mert: 1. 1183-ban Farkas még a nádor. 2. András kalocsai érsek közvetlen utódját nem ismerjük : András — mint már mondtuk — csak 1176-ban fordul elő — ; utána nem ismerünk kalocsai érseket egészen 1188-ig, mely évben Pál a,z érsek; nincs tehát sehogy sem kizárva, hogy Jób már 1183-ban is az volt. 3. 1183-ban Miklós az esztergami érsek; 1183 után már nem ismerünk esztergami érseket egészen 1185-ig, midőn Jób-ra akadunk; itt sincs tehát kizárva, hogy 1183-ban Miklós érsek utódja lehetett. 4. Prodán zágrábi püspök 1181-ben még él; utána egyetlenegyszer akadunk a fennebbi oklevélben említett Ugrinra, kinek legközelebbi utódja (Pray, Hier. II. 340 szerint) csak 1186-ban Timotheus, az én jegyzékem szerint pedig 1190-ben Domonkos. ITgi'in is lehetett tehát 1183-ban választott zágrábi püspök. 5. 1183-ban Dénes Szlavónia bánja és Bácsmegye főispánja, de miután 1184-ben a nádori széken találjuk és közte és a csak 1194-ben felmerülő Miskócz nb. Domonkos bánon kivül más bánt mint Szubánt nem ismerünk, teljes joggal feltételezhetjük, hogy Dénes már 1183-ban lett nádorjelölt, hogy ez által a báni méltóság üresedésbe jött és hogy ezt még 1183-ban Szubánnal töltötték be. Ha már most 1183-ot vesszük a többször idézett okirat keltezési idejének, akkor világos, hogy Adrián, ki 1185-ben királyi kanczellár volt, 1183-ban még csak királyi jegyző lehetett és ezzel azon ellenmondás is ki lenne egyenlítve, melybe esünk, ha az oklevél keltét 1185-re teszszük, mert ez esetben Adrián egy és ugyanazon évben jegyző is, kanczellár is lett volna. DR. TTERTNER MÓR. A LONGOBÁRDOK TÖRTÉNETÉHEZ. Sasinek úr a »Századok« XXXII. évf. (1898.) 2. füzetében •a »Longobárdok történetéhez« czimű czikkében azt mondja, hogy a Paulus által elbeszélt bolgár-longobard érintkezés nem felelhet meg a valóságnak s a bulgár név bizonyosan csak tollhiba s itt csakis az Albis mellett feküdt (?) Belegori város lakóiról lehet szó. — Ebben a kombináczióban sokkal kevesebb a valószínűség, mint azokban, a melyek egyenesen a bolgár-longobard érintkezésre vannak építve. Először is Paulus itt sehol sem említi az Albis folyót, hanem