Századok – 1898

Tárcza; Önálló czikkek - Gombor Ferencz Albin: A Longobardok történetéhez 361

362 TÁRCZA. csak annyit mond: »ad quendam ttuvium pervenissent« (I. 15.); s valamivel később is (I. 16.) csak annyit jegyez meg a folyóról, hogy »de quo dixeramus flumine.« — Ha ő itt egyenesen az Albis folyót akarná érteni, akkor egyszerűen nevén nevezné, mert erre két esetben is mintegy kényszeríti előadásának a menete ; »azt pedig nem hozhatjuk fel okúi, hogy az Albis folyó nevével nem volt ismerős, mert a II. k. 10. f.-ben ezeket irja : »Quibus (t, i. liunnis v. avaribus) Sigisbertus in Turingia occurens, eos iuxta Albens fluvium potentissime superavit.« Hogy »Bulgarus« ν. »Vulgarus« nem tollhiba, azt nemcsak a későbbiek bizonyítják, hanem Waitz is, Paulus longobard históriájának nagynevű tanulmányozója, a ki a különböző kódexek összehasonlításában, ezt a nevet mindenütt tisztán s elferdítetlenül találta. (Y. ö. Mou. Germ. Hist. SS. Herum Longobardicarum et Italicarum. S. VI IX. p. 56.) Két dologgal kell itt számot vetnünk. Paulus nem egyszer a tőle távolabb eső eseményeket összevonja, a mi különben is hiányos kronologiájának a legnagyobb hibája. .— Megtörténik, hogy két — időrendben egymástól távol eső csata részleteit egybe foglalva adja. — A kérdéses helyen is épen ezen hiba forog fenn. Legfeljebb tehát az időrendben és a helyet illetőleg lehet némi kétségünk, de abban, hogy a »Bulgari« nem »Belegori« helyet áll-e. nem ! De lássuk egy kissé közelebbről a dolgot. A II. f.-ben azt irja Paulus, hogy a longobárdok 568-ban odahagyták Pannoniát s Itáliába költöztek át, a mikor is Alboin (II. 26.) igen sok idegen népet hurczolt el magával az űj hazába, a többek között bolgárokat is s még napjainkban is — mondja Paulus — az ő nevükről nevezik azokat a falvakat, a melyekben laktak. Tollhibáról tehát itt már szó sem lehet, mert a » bulgár« névvel és néppel még később is találkozunk Paulusnál (Y. 29 ; VI. 31; VI. 47.). A Lamissio alatt történt ezen csata évszámát körülbelül ily módon nyerhetjük meg. Paulus az I. 19.-ben Odoacar-ról. Gudeoc langobard király kortársáról (I. 18.) olyan dolgot említ fel, a mi 487-ben történt. Gudeoc és Lamissio között pedig Hildeoc és Lethu uralkodtak, az utóbbi csaknem negyven évig (?). Most már, ha Hildeocnak és Lamissionak is adunk 40 évet, a mi — tekintve a longobard királyok uralkodási idejét •— elég sok : akkor ezen bulgár háború körülbelül a 410. évre tehető. Pannoniába (I. 22.) 546-ban jöttek. Az a kérdés tehát, hogy a langobardok hol szerezték bulgár alattvalóikat, kiket Alboin Itáliába hurczolt, — Pannoniában-e, a hol alig 20 esztendeig tartózkodtak (mert itt is zavaros Paulus kronológiája), vagy az előbbeni