Századok – 1898

Tárcza; Önálló czikkek - Dr. Wertner Mór: Fejér II. 188–189 359

TÁRCZA. 359 a város privilégiumait és törvényes szokásait tartalmazó könyvei, a város jogkönyve a XIII. századból. —· A Könyvszemle folyó évi első füzetében azt olvassuk ugyan, bogy »a városi levéltár legbecsesebb része a városházán őriztetik«, de ezen legbecsesebb rész alatt valószínűleg csak az úgynevezett »titkos levéltárt« érthetjük a privilégiumokat, kiváltság leveleket, melyet majd minden városnál külön szoktak őrizni. Arról meggyőz bennünket a Selmeczbányai Hetilap febr. 20-diki számában olvasható kimerítő leírás, mely a hivatalos jelentéssel ellenkezőleg a városi levéltár teljes elpusztulásáról ír s nem holmi ujabbkori iratokról. Meggyőződést a dologról nem lesz valami nehéz munka szerezni. Tessék a Századok 1869-diki jelentését elé venni s megvizsgálni, hogy mindaz, a mi ezen jelentésben felsoroltatik. megvan, akkor elhiszszük. hogy a veszteség kisebb is lehet. De lia igaz a mit a nevezett lap ír, hogy a tűz után aranybetűs könyvtábladarabok, skatulyás és arany pecsétek, pergamenokmányok romjai maradtak hátra, akkor valóban nem igen kedvező sziliben mutatja be e becslés a város vezetőségét. A gondatlanság és érzékhiánynak az is egyik tanúbizonysága, hogy a tűz után a levéltár maradványait fuvarszekerekre rakva (állítólag 15 szekér telt meg vele) a városon kivül levő szemétdombra szállították s ott elfogják ásni ! Egy pecsét, egy régi számadáskönyv egy lapja, egy oklevélfoszlány még mindig rendkívül becses köz- vagy kultúrtörténeti adatokat tartalmazhat s valóban ezekre mi sem mondhatunk mást, mint a mit fenn nevezett lapbau olvastunk, liogy t. i. »fel kell kérni a belügyminiszter figyelmét e szomorú esetre és kérni, hogy az ügy megvizsgálására levéltári szakban képzett embert küldjön oda haladéktalanul . . !« FEJÉR II. 188 — 189. Dr. Sebestyén Gyula úr figyelmébe ajánlva. Fejér Codexe II. köt. 188 — 189. oldalán III. Bélának egy okiratát közli, melyben nevezett király a zágrábi kanouokok birtokait megerősíti ; forrásul idézi Fejér Kerchelichet, Farlatit és Katonát. Ez okirat kelte nála 1175. Dr. Sebestyén Gyula úr az e napokban közzétett közleményében ') erősen vitatja, hogy az illető okirat nem 1175-ben, hanem 1185-ben kelt; ezt pedig azzal támogatja, hogy az Adrián királyi jegyzővel együttesen említett Pál kalocsai érseknek egy András nevű elődje még 1176-ban is élt es hogy a vele együtt említett Jób esztergami érsek az előtte szereplő Miklós székét csak 1185-ben foglalta el. ') »Ki volt Anonymus« czimű dolgozatának bevezetésében.